Csillagászat

Ebben a könyvben megpróbáltunk mindenről írni, amit az égen szabad szemmel vagv távesővel láthatunk, és le is fényképezhetünk. A csillagászok égitesteknek nevezik ezeket a nagyon is különféle képződményeket. Néhány közülük Földünkhöz hasonlít. Ezek a bolygók. Színük sötét, és csak azért látjuk őket, mert rájuk esik, és visszaverődik róluk a Nap fénye. Az eddig megismert bolygók a Nap körül csoportosulnak, pontosabban, körülötte keringenek, és vele együtt a Naprendszert alkotják. Földünk is a Nap körül keringő bolygók egyike. Derült éjszakákon, ha feltekintünk az égre, csillagok ezreit látjuk. Ezek tulajdonképpen a mi Napunkhoz hasonló, de nagyon távoli égitestek. A Napnál jóval gyengébben világítanak, de ez azért van, mert sokkal távolabbra is esnek tőlünk, mint a Nap. Messziről az utcai lámpa fényereje is gyengébbnek látszik. Azt hinnénk, még annyi fényt sem ad, mint olvasólámpánk az asztalon. Az égen látható szabályos vagy szabálytalan alakú, világos Jóitokat ködöknek nevezzük. Régen mindről azt hitték, hogy gáz- vagy porfelhők a csillagok között. Vannak közöttük persze ilyenek is. A távolabbiak azonban sok milliárd csillagból álló, egész tejútrendszerek. Ezekben is van ugyan por meg gáz, de mi a nagy távolságból a csillagok fényét látjuk derengeni. A ködök alakja lehet szabálytalan, de lehet szabályos is: ellipszis alakú vagy spirális. Idegen nevük: galaxis, ami azt jelenti: tejút. Azt a tudományágat, amely az égitestekkel foglalkozik, csillagászatnak nevezzük; azok az emberek pedig, akik ezt a tudományt művelik, a csillagászok.