Dózsa György I-III.

Csaknem két évtizeden át dolgozott Gergely Sándor Dózsa-regényén, életművének legnagyobb vállalkozásán. A felkészülést, az anyaggyűjtést és a koncepció kialakítását már a húszas évek második felében elkezdte (1929-ben tanulmányt is írt A Dózsa-féle parasztforradalom története címmel), de csak 1945-ben, a felszabadulás és az emigrációból való hazatérés évében jelent meg - az 1936-os Úriszék s az 1939-es Nagy tábor után - a Tüzes trónus, a trilógia harmadik kötete, s lett teljessé ,,az első komoly, marxista szemlélettel írt magyar történelmi regény" - ahogy Bölöni György méltatta a művet. A Dózsa György - regényeposz, alkotója törekedett, hogy a maga teljességében állítsa olvasói elé 1514-et, történelmünknek ezt a nagyszerű és tragikus esztendejét. Az első rész egy dunántúli jobbágyfalu életén, bonyolult emberi viszonyain át mutatja be a kort, érzékelteti az országos elkeseredést, a második azt az összetett folyamatot követi nyomon, amelynek során a törökellenes háborúra gyülekező ,,nagy tábor" átalakul forradalmi hadsereggé, az utolsó kötetben pedig a roppant küzdelem kavargását ábrázolja, s a tragikus kifejlet okait kutatja nagy írói erővel.