Dülle és Kandika (Játékok iskolai színjátszóknak)

A figyelemre méltó és hiánypótló kötet hat mesejátékot tartalmaz, főleg iskolai színjátszók részére. A gyermekolvasók, diákok, népművelők által egyaránt haszonnal forgatható kötetet kottaanyag és rajzok egészítik ki. "Tündérek, manók, különös erdei lények csábítják e könyv lapjain az olvasót hétköznapinak tűnő, ám mesés kalandokra. De nem csak maguk a történetek kalauzolnak egy ismerős-ismeretlen birodalomba, az igazi kalandot az jelenti, hogy N. Tóth Anikó színpadra hív, játékra szólít minket. Nehéz és küzdelmes játékra: mérjük össze alkotó fantáziánkat az övével, adjunk testet álomlényeinek, nyúljunk hangszereink után, lássuk színesben a világot. No és lelkesítsük át gyermekeinket, hogy játsszanak velünk, hogy megízleljék a valódi, a teremtő játék örömét, s azt tovább is sugározzák. Csupán a kevés szerencsések tudhatják, hogy ezek a színjátékszövegek létezett-volt gyermekelőadások forgatókönyvei. A színpadi játék azonban illékony természetű, a tovatűnő pillanat megállítása, kitágítása itt és most történik, ám holnap már az élet emésztőrendszerében kering... N. Tóth Anikó játékra ingerlő fantáziája, mesélő kedve ezeken az oldalakon azonban önálló életre kél, messzebbre, időben is távolabbra hat: nemcsak a köréje gyűlt gyermekek, hanem azok unokái, s majd azoknak az unokái is kézbe vehetik a könyvet. Remélhetőleg megérzik, megértik majd: ha megfejtik Alacindruska tündéri nárcizmusát, ha megmutatják Törpincs segítőkészségét, ha némi távolságot tartva átélik Kunka öncélú gonoszkodását, ha együtt járják kálváriájukat Botfülű Bódoggal, lélekkel töltik meg a tölgyeket, a galagonyákat és a varjútöviseket - az élet nagy próbatételeivel szembesülhetnek. S ezzel könnyebben megragadhatják, pontosabban értelmezhetik, jobban uralhatják sorsukat. Rajta, hát! Kalandra fel, színjátszók! Hiszen N. Tóth Anikó biztos kézzel segít a színjátszás bozótosán át, hogy a kalandos út végén a szivárványos rétre: önmagatokra leljetek." (Solténszky Tibor, dramaturg)