EU-kalauz (Az Európai Unióról kezdőknek és haladóknak)

ELŐSZÓ Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozásra készül. Sokan úgy vélik, hogy a felkészülés kizárólag a politikusokra és a köztisztviselőkre tartozik, pedig valójában a társadalom valamennyi csoportjának aktív részvételét igényli. Vagyis szükség van a helyi önkormányzatok, a vállalkozások, a tudományos egyesületek, a szociális partnerek, no meg a civil szervezetek együttműködésére is! A felkészülés nem egyszerű feladat. Felvétele után Magyarországnak egy olyan egységes piacon kell helytállnia, amelynek lakói alig néhány éven belül félmilliárdnál is többen lehetnek. Ez nagy kihívás az ország számára. A vállalkozásoknak, különösen a kis- és középvállalatoknak korszerűbbekké kell válniuk, fejleszteniük kell a piaci munkájukat, emelniük kell például a csomagolás színvonalát, meg kell felelniük az EU-jogszabályok és -szabványok tömegének a környezet-, az egészség-, a munka- és a fogyasztóvédelem területén. Vissza TARTALOM Ajánlás /9 Előszó /12 A magyar csatlakozás alapkérdései /14 Miért jó az EU-nak a további bővülés? /17 Milyen előnyöket kínál Magyarország az EU-nak? /20 Mit nyerhet Magyarország az EU-tagságtól? /21 Az EU és a keleti bővítés új vonásai /24 A csatlakozás alfája és ómegája: a közösségi joganyag átvétele /26 Közösségi jog és az EU pillérei /28 Közösségi politikák /30 A közös költségvetés /31 A közös mezőgazdasági politika /34 Regionális politika - strukturális alapok /37 Környezetvédelem /40 Közlekedéspolitika, transzeurópai hálózatok /43 Magyarország és a transzeurópai hálózatok /43 Oktatáspolitika és ösztöndíj-lehetőségek /44 A diplomák elismerése-az EU-beli egyetemek rangsora /47 Fogyasztóvédelem /48 Szabványok /49 Magyarország és a szabványosítás /50 Versenypolitika /51 Közbeszerzések az EU-ban és magyar vállalatok részvételének lehetősége /52 Szociálpolitika /54 Magyarország és a szociális charta 155 Foglalkoztatási politika - job-rotation /56 Információs társadalom mindenkinek 151 A gazdasági és monetáris unió /58 A konvergenciakritériumok /59 Az euró és bevezetésének tapasztalatai /61 A schengeni egyezmény /62 Magyarország és a schengeni egyezmény - a nemzeti vízum /64 Az Európai Unió keleti bővítése /65 Az Európai Megállapodások /65 A koppenhágai kritériumok /66 Országjelentések /67 Csatlakozási tárgyalások és derogációk /69 A tárgyalások érzékeny kérdései /71 A mezőgazdaság /71 A munkaerő-áramlás /73 A támogatások felhasználása - a Phare program /74 A SAPARD és az ISPA felhasználása /75 Földeladás külföldieknek /76 A közigazgatás /78 A szuverenitás /81 Az EU intézményei /82 Az Európai Tanács /83 A Miniszteri Tanács /83 Az Európai Bizottság /85 Az Európai Parlament /87 Az Európai Bíróság /88 Az Európai Bíróság és a magyar bíróságok /90 Az európai ombudsman /90 Az Európai Számvevőszék /91 A Gazdasági és Szociális Bizottság /92 A Régiók Bizottsága /92 Az Európai Központi Bank /92 Munkavállalási lehetőségek és feltételek intézményeiben /93 Az EU hivatalos és munkanyelvei /94 Az európai integráció mérföldkövei /96 Az integráció kezdetei /96 A Nyugat-európai Unió /96 A Montánunió megalakulása /91 A Római Szerződés /98 1973 - az első bővítés /99 1981 - a második bővítés /101 1986- a harmadik bővítés /102 Az Egységes Európai Okmány /103 A Maastrichti Szerződés /104 A szubszidiaritás elve /105 Az egységes belső piac - a négy alapvető szabadságjog érvényesülése /106 1995 - a negyedik bővítés /107 Bővíteni vagy elmélyíteni? /108 Az Amszterdami Szerződés /109 Az EU és a belső reformok /110 Az Agenda 2000 /111 Berlini csúcs - előcsatlakozási alapok /112 A helsinki csúcs /113 A NYEU helyett 60 ezres hadsereg /115 Hogyan tovább? /116 Hasznos címek /117 Európai Tanács /117 Miniszterek Tanácsa /117 Európai Bizottság /117 Európai Központi Bank /117 EU-információk Magyarországon /118 Általános információk /121 Internet hozzáférések /124 Irodalomjegyzék /131