Egy évszázad élettörténete 1814-1914 I-II.

Ez a könyv kísérlet arra, hogy kinyomozza az 1814-től 1914-ig eltelt száz év alatt bekövetkezett politikai változás okait. Ok, úgy látom, háromféle volt: gazdaság-technika, politikai teória és fontos egyéniségek. Nem hiszem, hogy e három ok bármelyike is emmlőzhető lenne, vagy más okok hatására volna visszavezethető. A gazdasági technika nem változott volna annyira, ha nem éltek volna jelentékeny feltalálók. A nacionalizmusban való hit és az uralkodó osztályok széles rétegeinek demokrácia-pártolása nagy erővel befolyásolta az események folyamát és ezeket nem lehet teljes egészükben gazdasági okokra visszavezetni. A szabad versenyt, amelyet, minta fejlődés fő ösztönzőzét, az angol és amerikai radikálisok szívesen fogadták, kétségkívül gazdasági szempontok irányították, de nyilvánvalóan kapcsolatban volt a protestáns vallással is. ezért a gazdasági technika - bár legfontosabb okozója volt a tizenkilencedig század nagy változásának, - nem tekinthető egyedüli okának; főkép nem magyarázza az emberiség nemzetekre való oszlását. Az egyének szerepét a történelemben, melyet Carlyle túlságosan hangsúlyozott és reakciós tanítványai még ma is túlbecsülnek, más oldalról túlságosan lekicsinylik azok, akik azt hiszik magukról, hogy felfedezték a szociológiai változás törvényeit. Nem hiszem, hogy ha Bismarck gyermekkorában meghalt volna, Európa utolsó hetven évének története nagyon hasonlított volna ahhoz, ami valóban volt. És ami igaz elsősorban Bismarckról, kisebb mértékben igaz a tizenkilencedik század sok kiváló emberéről. Nem mellőzhetjük azt a szerepet sem, amelyet az úgynevezett véletlen, azaz olyan köznapi események játszottak, amelyeknek történetesen nagy hatásuk volt. A világháborút nagy okok valószínűvé, de nem elkerülhetetlenné tették. Egészen az utolsó percig elhalasztódhatott volna kis események folytán, amelyek nem következtek be, bár nem tudunk semmi olyasmit, ami lehetetlenné tette volna; és ha elhalasztódott volna, a békére törekvő erők talán túlsúlyba kerültek volna.