Egykor volt házibarátaink

Petőcz András "családregénye" lazán összefüggő események sorozata. Állandó szereplői - Irma, a nagylány, akivel "mindig történik valami", Anya és Apa, akik a biztonságot jelentik a gyerekek számára, valamint Toncsi, a kisfiú, aki a család barátairól mesél nekünk - igencsak különlegesek, mert nem öregszenek: A hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek "hősei" tűnnek fel a könyv lapjain, de a család ugyanaz marad, a gyerekek nem nőnek fel, és a "dolgok elképesztően változatlanok". Az örökké álmodozó, semmit megvalósítani nem tudó apa, a családot folyton körültáncoló anya és a két gyerek döbbenten figyeli, ki mindenki tűnik fel, majd tűnik el a látszólag érintetlenül maradt család környezetéből. Petőcz a magyar irodalom anekdotázó, jóízűen mesélő hagyományát folytatja.