Együttélés és többnyelvűség az irodalomban

FÜLSZÖVEG Világszerte megnőtt az érdeklődés a többnyelvű országok népeinek kultúrája iránt. Az együtt élő népek irodalmai, nyelvei, zenéje szüntelen érintkezésben, egymásra hatásban fejlődtek. Miként alakult népek és nemzetek együttélése valamint az ebből adódó többnyelvűség Kelet-Közép-Európában és közelebbről Magyarországon a nacionalizmus kialakulásának korszakában és azt követően? Milyen közös vonások érvényesültek a nemzeti irodalmakban, amikor a nemzeti mozgalmak, célkitűzések nem egy ízben oly tragikus módon kerültek szembe egymással? Mint vált lehetségessé, hogy amit egy nép történelme kizárólagos jellemvonásának tart, szinte valamennyinek közös jellegzetessége? A kulturális érintkezésnek milyenformái érvényesültek, és kik voltak azok a többnyelvű alkotók, akik meghatározó szerepet játszottak a kulturális közvetítésben? és egyáltalában mennyiben segítette egy-egy nemzeti irodalom klasszikusát, hogy pályája kezdetekor anyanyelvén kívül egy másik nyelven is verselt, vagy írt prózát. A magyar és a kelet-európai összehasonlító irodalomtörténet kiváló művelőjének, Sziklay László professzornak negyvenévnyi terméséből válogató kötetünk tanulmányai ezekre a kérdésekre keresnek választ. Vissza TARTALOM Bevezetés 7 Együttélés A romantika történelemszemlélete Kelet-Közép-Európa irodalomban 15 "Régi dicsőségünk..." A Zalán futása közép-európai párhuzamai 27 A magyar irodalomtudomány és Kelet-Európa 49 Az irodalom és szerepe a kelet-közép-európai nemzetek modern (polgári) kultúrájának kialakulásában 60 Pest-Buda nemzetiségi képe a reformkorban 76 Ady és szomszédaink 86 A szomszéd népek "ruralistái" a két háború között 104 Többnyelvűség Egy Liptó megyei családi emlékkönyv a XIX. század elejéről 117 Brósz Jónathán 135 Vitkovics Mihály, a kétnyelvű költő 161 A magyarország nem magyar nyelvű sajtó kezdetei 209 A kétnyelvű költő mint irodalmi jelenség 223 Utószó 234