Élet a Földön + Az első édenkert - A Földközi-tenger világa és az ember + Az élő bolygó (3 kötet )

Élet a Földön - David Attenborough Novotrade Kiadó, 1990 - 326 oldal Összefoglaló A mára már klasszikussá vált könyv és a belőle készült filmsorozat nemzedékeket varázsolt el és ismertetett meg Földünk elképesztően gazdag élővilágával. Az Élet a Földön első kiadása stílszerűen Charles Darwin, az evolúcióelmélet atyja születésének 170. évfordulóján, 1979-ben jelent meg. Ez az átdolgozott és a tudományos kutatás legújabb eredményeivel kiegészített új kiadás méltán fogja elbűvölni azokat, akik annak idején olvasták az első változatot, ugyanakkor megeleveníti az akkori élményt az új olvasókban is. A felvillanyozóan gazdag merítésű könyvben, a bőséges képanyag segítségével és David Attenborough kalauzolásával követhetjük végig bolygónk élővilágának történetét az élet első szikrájától napjainkig. Sir David Attenborough (1926) a világ legismertebb és legnépszerűbb brit természetfilmese. Természettudósi és média-pályafutása közel hetven évet ölel fel. Olyan legendás, mára klasszikussá vált BBC-filmsorozatokat készített, mint az Élet a Földön (1979), Az élő bolygó (1984), Az élet megpróbáltatásai (1990), A növények magánélete (1995), A madarak élete (1998), A kék bolygó (2001), Az emlősök élete (2002), a Bolygónk, a Föld (2006) és az Élet hidegvérrel (2008). Életpályáját összegző és a Földünk megóvása érdekében halaszthatatlan lépéseket sürgető legutóbbi könyve, az Egy élet a bolygónkon 2020-ban jelent meg magyarul. Az első édenkert - A Földközi-tenger világa és az ember David Attenborough Park Kiadó, 1989 - 238 oldal Összefoglaló A Paradicsom - mondják egyesek - feltétlenül egy földrajzilag pontosan meghatározható helyen terült el, mégpedig alighanem a Vöröstenger valamelyik homokos, kicsiny szigetén. De a gondolatvilágunkban, mítoszainkban élő Édenkert egészen bizonyosan az őskori vadon, ahol először kószáltak emberek, ahol, mint a Bibliában áll, megtermett mindenféle fa, melyben az embernek szeme gyönyörködhetnék és mely eledelre jó volna. ott, ahol Ádám névvel nevezze minden állatokat. Ott, ahol egyik fia megtanulta megszelídíteni a juhokat, ahol másik fia művelni kezdte a földet és először termelt kenyérnekvalót. S ha ez így igaz, nem kevés okunk van rá, hogy a Földközi-tenger térségének egészét tekintsük az emberiség első Édenének, mint én is tettem - könyvem címében. Az elején, amikor gondolkozni kezdtem erről a könyvről és a hozzá kapcsolódó televíziós sorozatról, eredeti szándékom mindössze annyi volt, hogy áttekintem földünk e lenyűgözően szépséges részének természetrajzát, hiszen olyan sokan járunk ide szabadságunkat eltölteni, s itt lényegesen több lehetőségünk nyílik ősi állapotukban megmaradt tájakon kóborolni, állatokat, virágokat nézegetni, mint azokon a helyeken, ahová életünk és munkánk köt. Így persze az egész nem lett volna több, mint Európa néhány természetrajzi szempontból különlegesen szép helyének bemutatása, a védett területeké, ahol a mediterrán állat- és növényvilág nagyjából az iparosodás előtti állapotban él még ma is. De ha vizsgálódásomat pusztán ezekre korlátozom, akkor a Földközi-tenger környékének csak egy parányi töredékét mutathatom be, és mellőznöm kell egész sereg helyet, ahová pedig a legtöbben és a leggyakrabban járunk látogatóba. Ezeket a tájakat viszont csupán a múlt fényében érthetjük meg. Végtére is ezek a világ legősibb civilizációjának tájai. Nagyobb hatást az emberiség sehol másutt nem gyakorolt környezetére, illetve sehol másutt nem mutatkozik összefüggőbb, részletesebb és bőségesebb bizonyítéka tevékenységének. Így azután a könyv apránként mind több régészeti és történelmi elemmel gyarapodott, és megkísérli az ábrázolni, hogyan változott az évszázadok során szellemi magatartásunk a természet világával szemben, hogyan bántunk vele, és mint alakítottuk ki az élő-közösségeket, amelyeket nem láthatunk. Ilyesfajta felmérést természetesen a világ bármely területén elvégezhetnénk, de a Földközi-tenger térsége különlegesen jogosult érdeklődésünkre. Nem csupán közkedvelt nyaralóhely ez. Az emberiség itt vette először művelésbe a földet, itt játszódott le a kihasználás teljes ciklusa. Mindaz, ami itt történt az elmúlt évezredek folyamán, a világ más részein csak most kezdődik el. Vissza TARTALOM Előszó 7 Az éden születése Feltelik a tenger 10 A vizek lakói 19 A szigetek állatvilága 29 Az éghajlat változásai 33 Túlélni a nyarat! 39 Egy új jövevény: az ember 58 Járomba hajtott istenek Az őskor szent állatai 64 Egyiptom állatistenei 72 A bikaisten birodalmai 95 Az istenek lemészárlása 105 A háború pusztításai A ló megszelídítése 122 Az iszlám győzelmei 132 Európa állatmítoszai 140 A kereszteshadjáraok 148 Keleti állatok útja Nyugatra 160 Az erdők letarolása 166 Idegenek az édenben Keleti megszállók a tengerben 177 Nyugati hódítók a földeken 182 Embervész 194 Megrabolt állatvilág 198 Az Éden maradványai 208 Köszönetnyilvánítás 232 A forgatócsoport munkatársai 232 Biblográfia 234 Név- és tárgymutató 235 Az élő bolygó - David Attenborough - Novotrade Kiadó, 1989 - 323 oldal Összefoglaló Bolygónkon nincs olyan hely, ahol ne lenne élet. Éghajlatának szélsőségei és élőhelyeinek szinte végtelen változatossága mindenütt otthont nyújt a növényeknek, az állatoknak és az embereknek. Igaz, vannak dúsan termő területek, ahol élőlények tömegei élnek, másutt kevés képviselőjük éppen csak életben marad. Az egyes fajok, de sokszor egész életközösségek is képesek úgy alkalmazkodni környezetükhöz, hogy a lehető legjobban kiaknázhassák a jégtakaró vagy a tundra, az erdő vagy a síkság, a sivatag vagy az óceán, de még a tűzhányó adta feltételeket is. Alkalmazkodásuk néha egészen rendkívüli: vannak halak, amelyek járnak, vagy a szárazföldön, levelekre rakják le ikráikat, kígyók, amelyek repülnek, és madarak, amelyek nem tudnak repülni, de úgy legelésznek, mint az őz; és vannak medvék, melyeknek szőr nő a talpukon. David Attenborough televíziós sorozata nyomán készült könyvében, az Élő bolygóban, a kutató szemével, fáradhatatlan kíváncsiságával és ragályos lelkesedésével világítja meg a különböző életközösségek bonyolult életét, a Himalája magányos csúcsától kezdve a világon legújabban kialakult élőhelyig, a nagyvárosokig, ahol élőlények csak a közelmúltban vetették meg lábukat. Mire a könyv végére érünk, nehéz megmondani, mi a csodálatosabb - az az ötletesség, amellyel az egyes fajok sikeresen biztosítják megélhetésüket, vagy az egymással és a bolygónk nyújtotta élőhelyekkel való kölcsönös függésük bonyolultsága. Pompás fényképek gazdag gyűjteményével illusztrálja a Föld felszínének és lakóinak legfontosabb sajátosságait, hasonlóan az evolúció történetéhez, amelyet a szerző előző könyvében, az Élet a Földön című kötetben mesélt el.