Ember-gép kapcsolat

A multimodális ember-gép kommunikáció modellezésének alapjai Az utóbbi években a nemzetközi számítógépes nyelvészet és mesterségesintelligencia-kutatás középpontjába az ember-gép kommunikáció vizsgálata került. Megszületett egy új tudományterület, a komputációs pragmatika, amelynek célja olyan ember-gép interakciót létrehozni a pragmatika által vizsgált ember-ember kommunikáció mintájára, amelyben a humán ágens gépi partnerének kommunikációja minél inkább hasonlít egy humán partner kommunikációjára. A kötetben olvasható nyolc tanulmány, Magyarországon elsőként, ehhez a kurrens témához kapcsolódik úgy, hogy az ember-gép kommunikáció létre­hozásának elméleti alapjait vizsgálja különböző aspektusokból, a technológia szemszögét is figyelembe véve. Ha explicit módon leírjuk az ember-ember kommunikációnak a természetesen átélt, kézenfekvőnek tűnő, de rendszer­szerűen mégsem ismert vonásait, akkor a gépet megalkotó ember is képes lehet arra, hogy e tudást átadja a gépnek. A jelen kötet szerzői a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói, akik kétéves közös munkájuk eredményeit közlik. Az ember-ember kommunikáció vizsgálata során mindvégig szem előtt tartották az ember-gép kommunikáció megteremtésének célját. A kötetben bemutatott kutatások a HuComTech-projekt keretében folytak, ahol a digitális kép- és hangfeldolgozás, valamint egyéb számítógépes nyelvészeti, mérnöki és pszichológiai tudományok is képviseltették magukat. A kötet tanulmányai a humán kommunikációnak arra a területére összpontosítanak, amely egyrészt a hagyományosan leginkább kutatottnak, másrészt a legtöbb innovációt kívánónak számít. Hagyományosan kutatottnak, mivel számos elmélet született már a kommunikáció különböző szempontú vizsgálatára, de egyben az egyik leginnovatívabbnak is, mivel éppen a kommunikáció emberközeli technológiai megvalósítása ütközött eddig a leg­nagyobb akadályba. Olyan elméleti kereteket javasolnak a szerzők, amelyek a legfontosabb kérdéseket új megvilágításba helyezik, és eddig még fel nem tett újabb kérdéseket generálnak. Továbbá olyan megfigyeléseket tesznek közzé, amelyek - az adatok szintjén éppúgy, mint az általánosítások útján - fontos módon hozzájárulhatnak az ember-gép kommunikáció technológiájának minél természetesebb megvalósításához.