Erdélyi levelek

Kazinczy Ferenc az 1816-os erdélyi útján átélt élmények formába öntésén élete végéig dolgozott. A jelen kötet e soha le nem zárt munkafolyamat dokumentumait adja közre az utazást elsőként megörökítő feljegyzésektől kezdve a Tudományos Gyűjteményben publikált mutatványokon át a cenzúráig eljutott kéziratos példányokig, melyek közül azonban végül egyik sem jelent meg. A szövegek feldolgozása azt a genetikus szemléletet követi, melyet már az életmű-sorozatot nyitó Pályám emlékezete-kiadás is képviselt. Minden feljegyzés, mutatvány és a kiválasztott kéziratos példányok is önálló forrásként kerülnek közlésre, kapcsolataikat a szövegeket kísérő margináliák teremtik meg az elektronikus felület linkjeihez hasonlóan, s ugyancsak ilyen marginália-link vezet a tartalmilag összefüggő szövegegységeket együttesen magyarázó jegyzetmezőkhöz is. Az Erdélyi levelek címen ismeretes szövegvilágnak így eddig ismeretlen arculatai tárulnak fel, melyek még inkább kiemelik az önéletíró Kazinczy jelentőségét.