Esztétikai előadások I.

TARTALOM Bevezetés az esztétikába 1 Az esztétika elhatárolása és a művészt filozófiája elleni néhány ellenvetés cáfolata 3 A szép és a művészet tudományos tárgyalásának módjai 15 A művészeti szép fogalma 23 Szokásos elképzelések a művészetről 26 A műalkotás, mint emberi tevékenység terméke 26 A műalkotás, mint az ember érzéke számára az érzékiből felvett alkotás 33 A művészet célja 42 A művészet igazi fogalmának történeti levezetése 56 A kanti filozófia 57 Schiller, Winckelmann, Schelling 61 Az irónia 64 Felosztás 70 A művészeti szép eszméje vagy az eszmény A művészet viszonya a véges valósághoz, a valláshoz és a filozófiához 93 A szép fogalma általában Az eszme 109 Az eszme létezése 113 A szép eszméje 114 A természeti szép A természeti szép, mint olyan 120 Az eszme, mint élet 120 A természeti elevenség, mint szép 128 Ennek vizsgálatmódjai 134 Az érzéki anyag absztrakt formájának és absztrakt egységének külső szépsége 137 Szabályszerűség, szimmetria, törvényszerűság és harmónik 138 Az érzéki anyag absztrakt egysége 145 A természeti szép fogyatékossága 146 A benső a közvetlenben, mint csak benső 148 A közvetlen egyedi létezés függősége 151 Ennek korlátozottsága 154 A művészeti szép vagy az eszmény Az eszmény, mint olyan 158 A szép individualitás 158 Az eszmény viszonya a természethez 164 Az eszmény meghatározottsága 178 Az eszményi meghatározottság, mint olyan 179 Az isteni, mint egység és általánosság 179 Mint istenkör 179 Az eszmény nyugalma 180 A cselekmény 181 Az általános világállapot 183 A szituáció 200 A cselekmény 221 Az eszmény külsőleges meghatározottsága 248 Absztrakt külsőlegesség, mint olyan 250 A konkrét eszmény összhangzása külsőleges realitásával 257 Az eszményi műalkotás külsőlegessége a közönséggel kapcsolatban 268 A művész 285 Fantázia, zseni és ihlet 285 Az ábrázolás objektivitása 293 Modor, stílus és eredetiség 296 Az eszmény fejlődése a művészeti szép különös formáivá Bevezetés és felosztás 307 A szimbolikus művészeti forma A szimbolumról általában 311 Felosztás 323 A tudattalan szimbolika A jelentés és alak közvetlen egysége 332 Zoroaszter vallása 334 Ennek szimbolumnélküli tipusa 337 Művészietlen felfogás és ábrázolás 339 A fantasztikus szimbolika 341 Az indiai Brahma-szemlélet 343 Az indiai fantázia érzékisége, mértéknélkülisége és megszemélyesítő tevékenysége 344 A megtisztulásra és bűnbánatra vonatkozó szemlélet 354 A tulajdonképeni szimbolika 355 A holtak egyiptomi felfogása és ábrázolása; piramisok 362 Állatkultusz és állatmaszkok 364 Tökéletes szimbolika; Memnonok, Isis és Osiris 365 A fenségesség szimbolikája A művészet panteizmusa 372 A hindu költészet 373 Mohamedán költészet 374 Keresztény misztika 378 A fenségesség művészete 378 Isten, mint a világ megteremtője és ura 380 Az istenektől megfosztott véges világ 381 Az emberi individuum 382 Az összehasonlító művészeti forma tudatos szimbolikája A külsőségesből kiinduló összehasonlítások 389 A mese 390 Példázat, közmondás, apológia 397 Átváltozások 400 Összehasonlítások, amelyek a képszerű ábrázolásban a jelentéssel kezdődnek 402 A talány 404 Az allegória 405 Metafora, kép, hasonlat 409 A szimboliius művészeti forma eltűnése 428 A tanköltemény 430 A leíró költészet 431 A régi epigramma 433 Jegyzetek 434