Európa színpadán - Nemzetünk büszkeségei

A szerző előző kötetének - Magyarok pusztulása - kritikai visszhangja szerint Ádám Sándor nemzeti tragédiáink történelmi elősorolásával tragikus-borongó életérzést képviselt. E tanulmánykötete éppen ellenkezőleg, büszkeséget, önbizalmat válthat ki olvasójából, hiszen az írások sora arra ad okadatolt választ: milyen hatalmas kulturális teljesítményeket nyújtott Európának a magyar nemzet megannyi tehetséges fia. A szerző céljának megfogalmazásához Széchenyi Istvánt citálja: "Nemzetünk fönnmaradásához - ha kell - a holtak seregét is elő kell szednünk!" Ennek jegyében készít életrajzi áttekintést a Magyar szentekről, a középkor jeles uralkodóiról és államférfiairól (Nagy Lajos, Hunyadi János és Mátyás), azután a szabadságküzdelmek hőseiről (Szondi Györgytől Rákóczi Ferencig), illetve a 19. század honi politikai életének óriásairól (Széchenyi, Kossuth, Deák Ferenc). A kötet második felének ismeretterjesztő esszéi a magyar kultúrhistória csúcsteljesítményeinek lajstromát képezik; a szerző számba veszi a hazai oktatás, az egyházak, az egészségügy, a művészetek, a műszaki-technikai haladás, a sport nemzeti jellegzetességeit és büszkeségre okot adó nagy alakjait, a világhírű tudósok, kutatók, feltalálók, élsportolók kimagasló eredményeit: Apáczai Csere Jánostól Eötvös Józsefen és Semmelweis Ignácon át Egerszegi Krisztináig. Mindezek mellett táblázatokban tekinti át pl. a magyar sportolók olimpiai aranyérmeit vagy épp a szarvastrófea világranglistát, melyet két hazai - gemenci és pusztakovácsi - agancs vezet. Méltatja a főváros építészeti remekléseit, középkori eredetű fürdőkultúráját, és fölidézi az 1896. évi millenniumi évforduló méltó ünnepségsorozatát. A kötet záróakkordjaként Petőfivel mondatja ki végkövetkeztetését: - "Ha a Föld Isten kalapja, úgy hazánk a bokréta rajta". Az irodalmi idézetekkel és számadatokkal tűzdelt, mégis olvasmányos, ismeretterjesztő munkára - érdemes a fiatalok figyelmét külön is fölhívni.