A KönyvKereső szolgáltatás csak regisztrált ügyfeleink számára elérhető.
Hogy igénybe tudja venni, kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon oldalunkon.
napkút kiadó
| 2010
| papír / puha kötés
|
256 oldal
Színház, történelem, szociológia, film, zene - és ami mindegyik tudományterületet összekötheti: az irodalom. A Kútfő Bibliotéka sorozat nem egyébre vállalkozik, mint az előbb felsorolt diszciplínák területén elért eredmények összefogására és bemutatására. A történeti és elméleti munkákat tartalmazó sorozat azonban nem csupán a tudományok többnyire zárt határain belül elért eredményekből kíván meríteni, hanem nyitni szándékozik a határterületek felé is. Kitekintéssel a világban zajló folyamatokra is, az egymást követő könyvek sora megkísérli frissen elénk tárni azokat a kérdésfeltevéseket, amelyek a magyar művelődés jelenkori alakulását jelentős mértékben befolyásolhatják.
A magyar kultúra történetében aránylag ritkák a nagy öreg generációk. A kiegyezés utáni évtizedekben az Akadémián, az egyetemeken, az egyházakban és a közéletben elég sok szívós öreg tekintély birtokolta a hatalmat, de rangos idős költőnemzedék sem a XIX. század végén, sem a Nyugat nagy korszakában nem alakult ki. Kassák, Erdélyi, Illyés, Déry életkora inkább kivételesnek számított, talán a ,,harmadik nemzedék" történetében és később vált tipikussá a hosszabb élettartam. Figyelmünket azért érdemes az idős költőkre (is) koncentrálnunk, mert a fejlődésnek, az érdeklődésnek és az érettségnek más életszakaszokra érvényes tapasztalatait is közvetítik, sajátos oldalról világítják meg. Az öregek legjobbjait a tudás, a műgond, az élet- és az emberismeret magasra emelheti. Nekünk, XX-XXI. századi olvasóknak megadatott, hogy jelentős idős költőnemzedékek kortársai legyünk.
Csűrös Miklós (1944) irodalomtörténész, kritikus; az Eötvös Loránd Tudományegyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén tanít. Főbb kutatási területei Arany János és kora, a Nyugat és a népi írók mozgalma, a kortárs magyar líra. Monográfiát írt Fodor Andrásról (1979), Kálnoky Lászlóról (Pokoljárás és bohóctréfa, 1988), Bertók Lászlóról (1995). Fontosabb tanulmánykötetei: Színképelemzés (1984), ,,Lesz idő hogy visszatérhet" (Jegyzetek Arany János és a századforduló irodalmának korszerűségéről, 1994), Géniuszok - kortársaink. Fülep Lajos - Kodolányi János - Költők prózája (1995), Intarzia (2000), Költők, írók, mitológiák (2007), ,,A teljes részei". Írások Takáts Gyuláról (2009).