Festőnövények

A keménykötésű könyv borítóján néhány helyen a fólia felgyűrődött igen enyhén. ELŐSZÓ Háziszövetek kifestése címmel 1864-ben egy falusi polgárasszony cikket írt a városi újságba, a Kolozsvári Közlönybe, és többek között azt tanácsolja: "A gyapjú sárgára festéséhez szedj zsoltinát, vagy ehelyett háts vadalmafahéjat. "A szöveg így, minden magyarázat, botanikai leírás nélkül közli a receptek egész sorát. Nem volt ebben akkor semmi szokatlan, a növényeket ismerték, és városon is volt kihez szóljon az írás. Ugyanebben az időben a kémikusok lázasan kísérleteztek azon, hogy az első szintetikus úton előállított festék, a szászkék után továbbiakat is találjanak. És valóban, egyre-másra kerültek ki az új festékek a vegyészek laboratóriumaiból. Az ibolyaszínre festő mauvein nagyüzemi gyártásával (1856) pedig megkezdődött a szintetikus festékek iparszerű előállítása. A 19. század végére már jórészt ezekkel dolgoztak a festők. (Nemcsak a textilfestők, de minden más, festékekkel dolgozó mester, iparos is gyári színezéket használt a természetes festékanyagok helyett.) Hamarosan vidéken, faluhelyen is népszerűek lettek a "bolti" festékek, valamint a gyárilag festett pamutfonalak, cérnák, szövetek. A 20. század elejére már csak a távol eső, földrajzilag elzárt kis falvakban festegettek növényekkel. És ezzel több ezer év tapasztalata tudásanyaga látszólag el is tűnt az elmúlt 150 év alatt. Vissza TARTALOM Bevezető 5 Mit festhetünk növényekkel? 10 A textil előkészítése festéshez 22 Festés 22 Pácolás 24 Festőnövények 25 Gyűjtés, szárítás 25 Tavasszal gyűjthető növények 26 Nyáron gyűjthető növények 33 Ősszel és télen gyűjthető növények 47 Jegyzék 54 A felhasznált, ajánlott irodalom 56