Fiatal értelmiségiek a pályán TUDÓSÍTÁS EGY LONGITUDINÁLIS SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI ÉRTELMISÉGI RÉTEGVIZSGÁLAT TAPASZTALATAIRÓL

FÜLSZÖVEG A magyar értelmiség két, a közérdeklődés előterében álló rétegének helyzetét, problémáit vizsgálja Várainé Szilágyi Ibolya e jelentős felmérése: a pályakezdő orvosokét és építészekét. mindkét foglalkozásnak hazánkban is túlontúl kikerekített ideálképeivel találkozhatunk: a kutatóorvosról, a fővárosi klinikusról, illetve a "művész" építészeről alkotott elképzelésekkel... A vágyak, a hiedelmek és a valóság ütközése, e tapasztalatok feldolgozása, a konzekvenciák levonása e könyv témája. ha úgy tekintjük az ábrázolt helyzetet és viszonyokat, mint az oktatási és hivatáspropagandában a rózsszín felé hamisan és károsan eltolt spektrum lelepleződését, csak örülhetünk a szerző által megállapított tényeknek. Azonban e tények nem kis része napjaink reális lehetőségeivel is ellentmondásban van: sok konzervatív, maradi tényező áll még fölöslegesen és értelmetlenül a kezdők útjában, azon az úton, amely sima, erőfeszítést nem követelő sosem volt, s a jövőben sem lesz az, de eltávolíthatók róla a nem szükségszerű, leküzdhető akadályok. Ehhez nyújt értékes hozzájárulást ez a figyelemre méltó helyzetkép. Vissza TARTALOM Bevezetés 9 A vizsgálat alapkérdései, fogalmi kerete, résztvevői és módszerei 17 Útban az alapkérdések tisztázásához - kutatástörténeti és szakirodalmi előzmények 17 A kutatás fogalmi kerete, alapfogalmai 27 Előfeltevések - a vizsgálat alapkérdései 34 A kutatás menete 36 A résztvevők, a vizsgálatba bevont orvos- és építészminta jellemzői 42 A kutatásban alkalmazott módszerek - az információszerzés és adatfeldolgozás módja 47 A pályakezdő orvosokról 49 Ahogyan az orvosok magukat látják 51 Foglalkozási sztereotípiák és az orvoskép 51 Kérdéseink az orvoskép szerveződéséről 53 Az orvoskép alakulásáról nyert adatok feldolgozásának szempontjai 56 Az "ideális orvos" és az "ideális vezető főorvos" személypercepciója a végzés előtt 56 A hallgatók önértékelése és az ideális orvoskép 61 Az "ideális vezető főorvos" és a gyakorlatban megismert "legjobb vezető főorvos" tulajdonságstruktúrája 64 A "legrosszabb" főorvos tulajdonságstruktúrája 71 Vezetési stílus problémája 72 Orvos-pályaattitűdök, értékorientációk a beilleszkedés éveiben 76 A pályaattitűdök kutatási előzményei 77 A pályaválasztási motivációs hátteréről általában a pályakezdő orvosoknál 79 A kezdeti pályaattidűdök jellemző különbségei 90 A pályaattitűdök körvonalazódása a vélemények szintjén 110 Értékorientációs típusok - ahogyan a konfliktushelyezetekben megmutatkoznak 120 A sikeres orvosi karrier ismérvei és anticipálása 126 Orvosi szakágak és munkahelyek vonzása, s ami a vonzások és "választások" hátterében áll 132 Vágy és valóság az elhelyezkedésben - az orvosi szakágak szerint 132 Vágy és valóság az elhelyezkedésben - az egészségügyi munkahelyek jellegét tekintve 135 A "mélyvíz hullámaiból..." - néhány részlet az interjúkból 138 Visszatekintve az orvosképzésre 139 Munkaidő - ügyelet 146 A szakmai kompetencia, az első munkaévek és az értelmiségi mivolt 146 Az orvosszerep elsajátítása és az elsajátítás zavarai. Szerepfeszültségek, konfliktusok, sikerélmények és kudarcok 150 Az orvos foglalkozás szerepelméleti megközelítése 150 Az orvosszerep megfogalmazásai 153 Az orvosszerep elsajátítása 155 Szerepfeszültségek, konfliktusforrások a pályakezdő orvosoknál 160 Betekintés a fiatal orvosok életmódjába 171 A családi és lakásviszonyok alakulása 172 Az ügyletek és jelentőségük a kezdő orvos számára 174 Életmód - szabadidő - műveltség - társaság 179 A pályakezdő építészekről 187 Az építészhivatásról, az ideálképről és a realitásról - a pályakezdők szemével 189 Mozaikok az építészek ideálképéből 191 Indulás - konjunkturális helyzetben 197 Az egyetemi képzésről - a gyakorlat felől visszatekintve 198 Fiatal építészek kezdeti pályaattitűdjei - ahogyan a vélemények és a viselkedés szintjén tükröződnek 206 Néhány szóban az építészek kérdőíves és munkahelyi mintájának jellemző sajátosságairól 206 A pályaválasztás motivációja 211 A kezdeti pályaattitűdök és jellemző különbségeik 213 A pályaattitűdök megnyilvánulása a vélemények szintjén 219 A pályáról kialakult vélemények pregnánsabb kongitív almintái 223 Az építészmérnöki munka jellegéről alkotott eredeti vélemények változása az első munkaévek hatására 232 Pályakezdő építészek a munkahelyeken. (A végzett munka, a saját helyzet objektív mutatói és szubjektív megítélése) 235 Szakmai és munkahelyi orientációk a vágyak és a realitások tükrében 235 A munkahelyi orientáció 241 Az eredeti szakmai óhajok és tervek realizálódása 243 Elégedettség a végzett munkával és a munkahellyel 252 Hivatalos beosztás - munkaköri beosztás 258 A munkahely-változtatás és megítélése. A stabilak és a mobilok összehasonlítása 261 A szakmai énkép alakulása a pályakezdő építészeknél 263 Kritikus munkahelyi szituációk 265 Szemléleti különbségek és változások a pályakezdő építészek között. Értékorientáció-típusok 269 Az 1972-es ÉVM-rendelet 270 Az építészvita az "Élet és Irodalom" c. folyóiratban a fiatalok nézőpontjából 272 Domináns értékorientációk, magatartási típusok 275 Az építész szakmai identitása és az identitás zavarai 283 Betekintés a pályakezdő építészek életmódjába 288 A családalapítás és a "függetlenség" igénye 289 A pályakezdő építészek anyagai helyzete, kereseti lehetőségei 291 A fiatal építészek lakáshelyzete 293 A baráti kapcsolatok alakulása 294 A szabadidő, a pihenés és a szórakozás formái 296 A vizsgálatba bevont pályakezdő orvosok és építészek néhány személyiségjellemzője 299 Az alkalmazott tesztek, vizsgálati szempontok 299 A személyiségtesztek eredményei 303 Befejezés helyett néhány következtetés a pályakezdő értelmiségiekkel végzett longitudinális kutatásból 310 Mellékletek 316 Módszertani mellékletek 326 Összesített táblázatok a vizsgálatba bevont orvosokról és építészekről 340 Irodalom 340