Filozófiai írások

FÜLSZÖVEG "Húsz évre meg kell akadályoznunk ennek az agynak a működését!" - ez volt Mussolini utasítása a fasiszta bíróságnak 1928. júniusában. Alig kilenc év múlva, 1937. április 27-én halt meg Antonio Gramsci, alig néhány nappal azután, hogy a nemzetközi közvélemény nyomására - már halálos betegen - szabadlábra helyezték. Éppen a húsz év elteltével, 1948-ban kezdődött meg "börtönfüzeteinek" publikálása, amelyek - egy teljes egészében börtönfalak között született elméleti életmű! - a marxista filozófia kiemelkedő fejezetét alkotják. Aki elolvassa e kötet írásait - a válogatást a római Gramsci Intézet végezte -, megérti a fasiszták rettegését "ettől az agytól", melynek működését nem tudták megakadályozni. Gramsci lenyűgözően széles körű tájékozottsággal, ellenállhatatlan logikával száll szembe Benedetto Croce újhegelianizmusával, a legkülönbözőbb területeken (politika, történelem, szociológia, stb.) bizonyítva a marxizmus helyességét. Ezt a bizonyítást különösen meggyőzővé teszi Gramsci minden dogmatizmust elvető gondolkodói igényessége saját világnézetével szemben. Gramsci filozófiai tevékenységének fő célja a dialektikus és a történelmi materializmus magyarázata (amelyet a gyakorlat filozófiájának nevez,) védelme az olasz újhegeliánusok (Benedetto Croce és Giovanni Gentile) ellen. Gramsci ugyanakkor élesen bírálja Buharinnak a történelmi materializmusról alkotott felfogását s ennek kapcsán a marxizmus mechanisztikus-pozitivista vulgarizálása ellen küzd. Ma is klasszikus értékű, amit Gramsci Marx filozófiájának forradalmi jelentőségéről ír, és szinte ez tekinthető filozófiai végrendeletének: "elméleti téren a gyakorlat filozófiája nem keverhető össze és nem vezethető vissza egyetlen más filozófiára sem. Nemcsak annyiban eredeti, amennyiben meghaladja az előző filozófiákat, hanem amennyiben teljesen új utat nyit, azaz tetőtől talpig megújítja magának a filozófiának a felfogásmódját." TARTALOM Antonio Gramsci 5 Bevezetés a filozófia és a történelmi materializmus tanulmányozásába 45 Néhány előzetes támpont 45 A köznapi gondolkodás, a vallás és a filozófia kapcsolata 48 A tudomány, a vallás és a köznapi gondolkodás viszonya 48 Filozófiai és történelmi problémák 68 A tudományos vita 68 Filozófia és történelem 68 "Teremtő" filozófia 70 Egy filozófia történelem jelentősége 71 A filozófus 71 A nyelv, a nyelvek, a köznapi gondolkodás 73 Mi az ember? 76 Az individualizmus 88 Az emberi természet fogalmának vizsgálata 89 Filozófia és demokrácia 90 Mennyiség és minőség 90 Elmélet és gyakorlat 92 Alap és felépítmény 94 A "katarzis" kifejezés 94 A kanti "noumenon" 95 Történelem és ellentörténelem 96 Spekulatív filozófia 98 A megismerés "objektivitása" 100 Pragmatizmus és politika 101 Etika 102 Szkepticizmus 103 Az "ideológia" fogalma 104 A tudomány és a "tudományos" ideológiák 107 A gondolkodás logikai eszközei 116 Mario Govi módszertana 116 A dialektika mint a formális logika és a retorika része 118 A formális logika és módszertan tisztán instrumentális értéke 119 A gondolkodás technikája 119 Filozófiai és tudományos eszperantó 123 Lefordíthatók-e a tudományos és filozófiai nyelvek? 125 Marx és Hegel 135 Néhány probléma a gyakorlat filozófiájának tanulmányozásával kapcsolatban 136 A kérdés feltevése 136 Módszertani kérdések 137 Antonio Labriola 142 A gyakorlat filozófiája és a modern kultúra 144 Spekulatív immanencia és történelmi vagy realista immanencia 156 Filozófia - Politika - Közgazdaságtan 158 A gyakorlat filozófiájának történetisége 160 Gazdaság és ideológia 164 Szabályosság és szükségszerűség 166 Átmenet a tudástól a megértéshez, az érzéshez, és fordítva, az érzéstől a megértéshez, a tudáshoz 171 Kritikai jegyzetek egy "népszerű szociológiai tankönyv"-kísérlethez 173 Előzetesen 173 Fő kérdések 179 Történelmi materializmus és szociológia 179 A gyarkolat filozófiájának alkotórészei 186 Struktúra és történelmi mozgás 187 Az értelmiségiek 188 Tudomány és rendszer 189 A dialektika 190 A metafizikáról 192 A "tudomány" fogalma 194 A "külvilág" úgynevezett "valósága" 199 A régebbi filozófiák megítélése 208 Az immanencia és a gyakorlat filozófiája 209 A nomenklatúra és a tartalom kérdései 212 A tudomány és a tudományos eszközök 218 A "technikai eszköz" 220 Ellenvetés az empirizmussal szemben 223 Az "ortodoxia" fogalma 223 Az "anyag" 227 Mennyiség és minőség 231 A teleológia 233 A művészetről 234 Benedetto Croce és a történelmi materializmus 239 Transzcendencia, teológia, spekuláció 239 Az etikai-politikai történelem paradigmái 241 Hogyan bírálja Croce a marxizmust? 243 A gyakorlati elem Croce álláspontjában 246 Az értékelmélet 248 A profitráta süllyedő tendenciája 251 Történelem és filozófia azonossága 257 Filozófia, vallás és ideológia kapcsolata (crocei értelemben) 260 A politikai ideológiák elmélete 266 Az értelmiség és a kultúra szervezete 271 Az értelmiség kialakulása 271 A városi és a vidéki típusú értelmiség helyzeti különbsége 281 A nevelés alapelvének kutatásához 293 Párt, állam, politika 307 Megjegyzések a politikai pártok néhány strukturális aspektusáról a szerves válság időszakában 307 Politikai harc és katonai háború 313 A bürokráciáról 323 A meghatározott arányok teorémája 327 Szociológiai és politikai tudomány 329 A "kollektív ember" vagy a "társadalmi konformizmus" kérdése 331 Hegemónia (polgári társadalom) és a hatalom megosztása 333 A jogfelfogás 335 Nemzetköziség és nemzeti politika 336 Ki a törvényhozó? 338 Erkölcs és politika 341 Az egyén és a tömegember 343 Fetisizmus 345 Néhány hibaforrás 347 Amerikanizmus és fordizmus 349 Az európai demográfiai összetétel ésszerűsítése 349 Az ipar pénzügyi autarkiája 357 A nemi kérdés néhány aspektusa 361 "Állatiasság" és indusztrializmus 364 A termelés és a munka ésszerűsítése 368 Taylorizmus és a dolgozó elgépiesedése 374 A magas bérek 376 Jegyzetek 381 Tájékoztató a szövegben szereplő személyekről 391 Névmutató 397