Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal.
ELŐSZÓ
Jobb, ha én idézem fel azt a mondást, mintsem hogy Önöknek jusson eszükbe. Valahogy így hangzik: "Van, aki ért a dolgokhoz, az csinálja. Van, aki nem ért hozzá, az vagy tanítja, vagy ír róla."
Esetemben úgy tűnik, inkább a mondás második fele érvényes. Mert igaz, hogy mint újságíró lassan másfél évtizede foglalkozom az emberek megismerésével, jellemek megrajzolásával. Igaz, hogy több éve közelebbi kapcsolatba kerültem a megismerés egyik legizgalmasabb módszerével - a grafológiával, mégis túlzás lenne azt mondani, hogy ismerem az íráselemzés rejtelmeit. Mentségemre szolgáljon, hogy ma, Magyarországon ha a grafológiához igazán értő emberek egybegyűlnének, akkor nem biztos, hogy egy negyedik széket is be kellene állítani. Ha ehhez még azt is hozzáveszem, e tudorok egyikének sem kenyere az újságírás, akkor talán megbocsátják nekem hogy engedtem annak az egyre pimaszabb belső nógatásnak: írjál már a grafológiáról!
Csak az első lépések voltak nehezek. Aztán jöttek az igazi nehézségek. Elérhető és el nem érhető hazai, külföldi szakirodalom tanulmányozása; az elérhető és sajnos már el nem érhető szakemberek megkeresése, interjúvolása.
Az a kérdés, amit lépten-nyomon nekem szegeztek az ismerőseim - már tudniillik, hogy tényleg ki lehet-e olvasni a jellemet az írásból -, egy pillanatig sem volt kérdés. Egyfelől a gazdag szakirodalom logikus érvelése, meggyőző példatára (talán ezek erejéből sikerült valamit átmenteni könyvembe), másfelől annak felismerése, hogy az írás saját magunk kifejezésének egyik formája, egybehangzó bizonyítékul szolgál az írás elemzésében rejlő rengeteg feltáratlan lehetőségre. A kérdés csak az, hogy milyen módon lehet ezeket a lehetőségeket kiaknázni, és ha már előttünk az eredmény, képesek vagyunk-e az írásból a lélek mélységeire következtetni, s ha igen, mihez kezdjünk ezzel a tudományunkkal.
Hiszen a lehetőségek skálája rendkívül széles. Az írás elemzése lehet hasznos szórakozás, hobbi, kedvtelés: ismerőseink írásaiból teljesebb képet kapunk a hozzánk közelállókról. (Más kérdés, hogy ez vajon egyértelműen jó-e?) Elképzelhető, hogy egyes szakterületek művelőinek a figyelmét sikerül felkelteni, és akkor így az írás révén más tudományágak, szakmák is gyarapodnak.
E könyv megírásával párhuzamosan folynak azok a kriminalisztikai jellegű kísérletek, melyeknek eredményeként a bűnüldöző, nyomozó szervek eszköztára is új módszerrel gyarapodhat.
Könyvemben többször idézett példa, hogy némely külföldi országban a személyzeti munka elengedhetetlen velejárója a jelentkezők írásának az elemzése. Pedagógusok, pszichiáterek, gyógypedagógusok, ugyancsak pótolhatatlan segítőtársat kaphatnak a grafológiában, a grafológus személyében.
Sokféle szempont kínálkozott tehát e könyv megírásának alapjául. Aztán a legegyszerűbb mellett döntöttem. Miért törjem én a fejemet? A kedves olvasónál miért akarok én okosabb lenni? Maradjunk tehát abban, hogy a most következőkben ismertetem mindazt, ami nagy vonalakban letisztult az írással, a jellemmel, írásszakértéssel, íráselemzéssel kapcsolatosan, és a Kedves Olvasó majd eldönti, szüksége van-e ezekre az ismeretre.
Még valami. A könyvvel kapcsolatosan sokféle kritikát elfogadok, egyet azonban nem. Vitába szállok mindazokkal, akik megkérdőjelezik a grafológia létjogosultságát. A most következő oldalakon is több alkalommal próbálom majd meggyőzni őket. Ha végül mégsem sikerülne...? Nos, hát akkor váljunk el úgy egymástól, hogy mindenki megőrzi a saját meggyőződését. De harag azért nincs! Vissza
FÜLSZÖVEG
Meg lehet-e néhány sorból állapítani az író ember jellemét? Elárulják-e a betűk írójuk fájdalmát, örömét, érzelmeit, vágyait? Mit lehet kiolvasni egy ember kézírásából?
Az ilyen és az ehhez hasonló kérdésekre adott válaszok köteteket tölthetnek meg. Ez a könyv várhatóan azokat fogja elsősorban érdekelni, akiket izgatnak az emberi lélek titkai, mélysége. Számunkra a grafológia beláthatatlan lehetőségeket nyújthat.
Az íráselemzés - ez a Magyarországon évtizedek óta méltatlanul mellőzött megismerési mód - képes arra, hogy avatott művelőjét elvezesse az emberi lélek legbelsőbb rejtekéig is.
E kötet olvasója a grafológia alapjaival ismerkedhet meg.
TARTALOM
(Nem) ELŐSZÓ (de valahol meg kell magyarázni a "bizonyítványt") 5
I. rész 7
Az írás története 7
Az írás sajátosságai 16
Írásszakértés és grafológia 35
A grafológia története 41
II. rész 54
Egy kis karakterológia 54
A Hippokratész-féle típusok 60
A Kretschmer-féle típusok 62
A libidinózus típusfelosztása 77
Jung tipológiája, extrovertáltak, introvertáltak 84
Jaensch típustana 87
Spranger típustana 92
III. rész 99
Párbeszéd a világgal 99
Az írás térbeli megjelenése 106
Az írás terjedelme 122
Az írás vastagsága, nyomatéka 135
Az írás sebessége 141
Az írás természetessége 145
Az írás egyes zónái. A zónaelmélet 148
Hajlásszög, sodródás 157
Az írás kötöttsége 167
A ductus 171
Az írás részjelenségei 188
Grafológiai táblázatok 210
Jellemrajzot készítünk 225
IV. rész 233
A balkezesség. A hibás beszédűek. Szívinfarktus 233
A balkezesség 233
Beszédhibások írása 236
A szívinfarktus 238
Néhány szó a formanívó-elméletről és kritikájáról 246
Hazug betűk 249
Nemiség az írásban 253
Színek és az írás 258
Irkafirka 259
V. rész 262
Ismeretlen írás, ismerős személyiség 262
Irodalom 308
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
