Gróf Bercsényi Miklós levelei és emléke Ung vármegyében

Gróf Bercsényi Miklós (1665-1725) azon történelmi személyiségek közé tartozik, akiknek tevékeny élete, politikai ambíciói és egyénisége kevésbé ismert. Életpályájáról - még ma is azt kell mondanunk - Thaly Kálmán értekezett a legbehatóbban még a XIX. század végén. Ő kísérelte meg a Bercsényi-nemzetség történetének megírását, de a hatalmas anyagnak csak egy része került publikálásra. Történetírásunk a szabadságharc második emberének működését, annak dokumentális anyagát még ma sem tárta fel az elvárt tudományos igényességgel. Az országos viszonylatban kiadott iratok, okmánytárak azonban közöltek leveleket, körrendeleteket, utasításokat Bercsényitől. Ezeket a kiadványokat vizsgálva viszonylag kevés olyan iratot találhatunk, amelyet konkrétan a vármegyéknek címzett volna. A publikált iratszövegekkel vetettük egybe az egykori Ung és Ugocsa vármegye levéltárában őrzött Bercsényi-leveleket, amelyek ma a Kárpátaljai Állami Levéltár (KÁL) beregszászi részlegén találhatók. Ung, Bereg, Ugocsa vármegye levéltárát az 1918 utáni rendszerváltozások után nem kutathatták érdemben magyar történészek, ezért sok feldolgozni való anyagot, egyben nagy lehetőséget nyújt a jelenlegi kutatóknak. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején kiadott Ung vármegyei helytörténeti munkákra jellemző, hogy csak szűkszavúan számolnak be az 1703- 1711 közötti eseményekről. Ez a tényállás vonatkozik a szovjet és az utóbbi évek ukrán történetírására egyaránt. Értékjelző, hogy az 1993-ban megjelent ukrán nyelvű kétkötetes Szemelvények Kárpátalja történetéből című műben a Rákóczi-szabadságharcot tárgyaló fejezetben nincs hivatkozás levéltári forrásra.