Gustave Flaubert levelei (Documenta Humana - Gyergyai Albert előszavával)

Ezeknek a soroknak semmikép nem az a céljuk, hogy részletes képét adják Flaubert regényköltészetének, vagy hogy apróra boncolják, sőt értékeljék leveleinek eszmemenetét. Az első munka majdnem fölösleges. Flaubert ma már szerves része a magyar irodalmi műveltségnek, s Ambrus Zoltán magyar Bovarynéja és két Flaubert-tanulmánya óta egész kis Flaubert-irodalmunk keletkezett, elsőrangú fordításokkal, s alaposan tájékoztató értekezésekkel. Viszont a másik feladat kényes, sőt úgyszólván megoldhatatlan: nemcsak azért, mert e levelezést máig sem ismerjük teljesen, (a Louise Colet-hoz írt levelek fele, a Bouilhet-hez intézettek zöme, a Ducamp-féle levelezés tetemes része kiadatlan, s a máig ismert levélanyag részben kegyetlen megrostálás, részben kegyes feldagasztás eredménye) - hanem mert az ismertek is túlontúl gazdagok és változatosak, hogysem csak futólag is érinthetnők témakörüket és tanulságaikat, amelyek előtt az értekező a "non tam copia quam modus dicendi" zavarát érzi.