Gyergyó történeti néprajza - Tíz tanulmány Kós Károly előszavával (A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban - Az állati termékek hasznosítása Gyergyóban)

Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal. TARTALOM Előszó (Kós Károly) 5 Bevezetés 12 Gyergyó népéletének alakulása 12 Gyergyó néprajzi megismeréséről 17 Gyergyó történeti néprajzáról 28 A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban 31 Természeti és történeti adottságok 31 A fák és melléktermékeik a gyűjtögetésben 32 Vadgyümölcsök (cserjék) 38 Gyógynövények 40 Gombák 42 Gyergyószentmiklós és környéke határhasználatáról 45 A termőföld meghódítása és az erdőtakaró változásai 45 A határ képének alakulása 51 A határ belső rendjének biztosítása 59 Az erdei legelők használata 63 A kerti vetemény- és gyümölcstermesztésről 69 A magashegyi földművelés gyergyói emlékei 75 Az állati termékek hasznosítása Gyergyóban 79 A méz és viasz hasznosítása 80 A vadászat (solymászat) és halászat jelentősége az élelmezésben, ruházkodásban 81 A tejtermékek 84 Az esztenatársaságok működésének szabályai és szokásai 85 A mészárosság 91 A mészároskodás joga 91 Az állatvágások és a mészárszékek helyei 92 Vágóállatok 94 Vágás, nyúzás, húsfeldolgozás 94 A bőr kezelése a mészárosok által 96 A mészárosság készítményei 97 A tímárság emlékei 99 A bocskorkészítés 100 A csizmadiaság 100 A gyapjú és a kecskeszőr feldolgozása 101 Kalaposság és egyéb mesterségek 102 A vízhasználat és vízimolnárság gyergyói emlékei 105 A vízrajzi viszonyok alakulásáról 105 A vízhasználati jog 107 A vízmedrek karbantartása 109 A vízhasználat és a lakosság 110 A vízzel hajtott szerkezetek területi elhelyezkedése 112 A vízimalmok birtoklási formái 118 A vízimalmok szerkezeti felépítése 121 Az őrlés 129 A molnárok mellékfoglalkozásai 131 A deszkametszés múltjából 134 A vízifűrészek megjelenése és elterjedése 134 A vízfűrészek birtoklása 138 A vízfűrészek szerkezete 142 A termelékenység, deszkafajták és értékesítés 146 Gyergyói adatok néhány szakosított foglalkozás ismeretéhez 150 Kovácsmesterség 150 Tégla- és cserépkészítés 154 Fazekasság, csempekészítés 156 Mészégetés 157 Kőfaragás 158 Kőművesség 159 Famunkák 160 Képírók 161 Kéményseprés 162 Kenyérsütés 163 Szeszes italok főzése 163 Cséplőgépesség 164 Az árucsere néprajzából; gyergyói szekeresek, tutajosok, vásárosok 167 Szekerezés - szekeresség 168 A gyergyói tutajozás emlékei 172 A vásárok és a vásározás 179 Gyergyószentmiklós településnéprajzához 187 A középkori település 187 A XVIII-XIX. századi településkép 193 A városközpont és műemlékei 199 Az 1848 utáni településkép 204 A tízesekről 209 A kerítések, kapuk, hídak, kutak, keresztek 210 Gyergyószentmiklósi adatok az erdélyi öreménység történeti néprajzához 213 Az erdélyi örmény telepek történeti-néprajzi kutatásának hagyományai 213 A megtelepülés körülményei 214 A családok számának alakulása 216 Az örmények helyi közigazgatási szervezetei 218 A kereskekdők 219 A céhekről; a társadalmi élet emlékei 220 Családnevek 223 Szokásvilág 224 A foglalkozással kapcsolatos hiedelmek 224 A téli napforduló körüli és újévi szokások 225 Mulatságok 225 Lakodalmi szokások 226 Halálozás, temetkezés 227 Viselettörténeti adatok 229 A lakás 229 A táplálkozásról és ételekről 230 Gyergyó egykori népéletéből 234 Vidámságok, mulatságok 234 Viselet- és viselkedéstörténeti vonatkozások 236 Népi jeladási rendszerek 239 A ditrói madáreresztés 241 Halálozás, temetkezés 141 A temetők 243 Függelék 247 Adatközlők 247 Rövidítések 248 Gyergyó helyismereti-néprajzi bibliográfiája 250 Könyvészeti anyag 250 Levéltári források 275