Háború, forradalom, szociáldemokrácia Magyarországon

A kötet az első világháború kitörésétől a Tanácsköztársaság kezdetéig kíséri nyomon a Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikai tevékenységét és a sajátos megközelítésen keresztül tükrözi a történelmi Magyarország felbomlásának folyamatát. A magyar szociáldemokraták sem gátolhatták meg Magyarország hadba lépését, hiába figyelmeztették az uralmon lévőket, hogy elvesztik hatalmukat, trónjukat és birodalmukat. Az aggodalmaskodó, tiltakozó hang elveszett a mesterségesen felfokozott háborús hangulatban. 1917-re az MSZDP megkerülhetetlen politikai tényezővé vált, rohamosan nőtt taglétszáma. A háborúellenes és demokratikus tömegmozgalmak kapcsán számos elméleti-politikai kérdésről függetlenség, választójog, nemzeti- nemzetiségi kérdés, föld, államforma, önálló hadsereg, külpolitika, szociális problémák fejtette ki álláspontját az MSZDP. A szerző arra összpontosítja figyelmét, hogy bemutassa ezeket az állásfoglalásokat és az értük folytatott küzdelmet. Az 1918 októberi forradalom nyomán létrejött kormány szociáldemokrata miniszterei a demokratikus viszonyok, a köztársasági rendszer kiépítésén munkálkodtak. A súlyos, olykor kilátástalannak tűnő nehézségeket tetézte az 1918. decemberi politikai válság, melynek megoldását a demokratikus politikai erők a szociáldemokratáktól várták. Az MSZDP-ben fellépő ún. szocializálók túlzásai megnehezítették a helyzet megoldását. Ugyanakkor a szociáldemokraták határozottan felléptek az 1918 decemberében porondra lépő, párttá szerveződött kommunisták illuzórikus követeléseivel és módszereivel szemben. A forradalom vívmányainak stabilizálását, Magyarország demokratikus átalakulását az antanthatalmak ultimátuma nyomán kialakult válság törte meg.