Hajnali virágok alkonyi csokorban

Gyermek- és ifjúkori emlékeit jegyzi le élete alkonyán az író, a kínai vidék különös hangulatait; azóta feledésbe merült műfajok, szokások, dalok, képek, metszetek gyöngyszemeire lelhetünk e kötet esszéiben. Lu Hszün (1881-1936) a XX. századi kínai irodalom meghatározó egyénisége, az irodalmi és társadalmi megújulás elkötelezett harcosa volt. Leghíresebb elbeszélése, az A Q hiteles története ugyanannyira meghatározója a modern kínai irodalomnak, mint Gogol Köpönyeg-e az oroszénak. Kétkötetnyi modern elbeszélést írt (megjelentek magyarul is még az ötvenes években a Világirodalom Klasszikusai sorozatban). Gunyoros, olykor szarkasztikus módon átértelmezte a kínai mítoszokat a Régi mesék mai szemmel című kötetében, prózaverseket is közölt, megírta a kínai elbeszélésirodalom történetét, és új műformát teremtett a kínai esszéirodalomban, a caven-t (szó szerint: "vegyes írások"): mintha Ady nagyváradi, éles hangú újságcikkeit olvasnánk. Lu Hszün személyisége nem hasonlít Adyéra, de a szerep, melyet a kínai szellemi életben betöltött, nagyon is hasonló: pontosan látja hazája elmaradottságának okait, keletre (Japánra) és nyugatra (Európára) tekintve keresi az új szeleket és új eszméket; elszántan hadakozik a begyöpösödött konzervativizmus ellen, elkeseredetten mutatja fel a kínai élet kegyetlen történéseit, a legtöbbek által közönyösen tűrt, de tűrhetetlenül romlott viszonyait. Szarkasztikus hangvételű írásai sokakat vitára és haragra gerjesztettek még a megújulást igenlők táborában is. Úgy volt a modernizálódás híve, hogy közben óvta a hagyományos kultúra értékeit, különösen pedig a régi kultúrának azt a felét, amelyet a klasszikus műveltségű konfuciánus írástudók észrevenni sem akartak. Hihetetlenül széles műveltsége révén számtalan művet fordított maga is kínaira, és ösztönzött másokat a fordításra, írt előszavakat és ajánlásokat e fordításokhoz. Számunkra fontos és kedves, hogy Petőfi nevét és egyes verseit ő ismertette meg a kínai olvasóközönséggel. Esszéje, melyben a kelet-európai népek XIX. századi szabadságmozgalmai és a XX. század eleji Kína szellemi és társadalmi törekvései között von párhuzamot, ma középiskolai tananyag. Ennek köszönhetjük, hogy Petőfi nevét és Szabadság, szerelem című versét szinte minden érettségizett ember ismeri Kínában. Kalmár Éva A jegyzeteket Galla Endre és Kalmár Éva készítette.