Hal(l)hatatlan politikai viccek

Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. ELŐSZÓ Aki felnőttként élt Magyarországon az 1948-1988 közötti időszakban, az emlékszik rá, hogy ez viccesnek aligha nevezhető periódusa volt históriánknak. A történelmi helyzet hozta ezt magával. Jalta, majd különösen 1956 után orosz kezekbe kerültünk. Ennek köszönhetően testközelből is megismerhettük Rákosi alatt a sztálinizmust, majd a Kádár-korszakban a marxizsmus-leninizmust. Abszurdabbnál abszurdabb dolgokat tapasztalhatott meg az ember, aki - jobb híján - a túlélésre játszott. Mert minden porcikája tiltakozott a naponként megtapasztalt politikai és kulturális terror miatt. Tömeges - úgymond társadalmi - méretekben kevés esélye volt a nyílt szembenállásra az erős rendőrségnek és a kegyetlen spicli-hálózatnak köszönhetően. Az egyes embert - "tisztelet" a kivételnek - nem sikerült orránál fogva vezetni. A megalázott, lelkileg összetört egyén nevetni, kacagni akart urain, az elvtársakon. Ez szülte a politikai viccet. Az ügy pikantériáját az jelentette, hogy e szellemes gondolatokat nem volt szabad terjeszteni. Mert nem lehetett kigúnyolni sem a kommunista politikusokat, sem az egypártrendszert. Megtiltották, hogy bárki Leninen, Marxon, netán Kádáron röhögjön. E kötet összeállítójaként az a cél vezetett, hogy segítőtársaimmal együtt összegyűjtsük, és az utókornak átadjuk ezeket a halhatatlan szösszeneteket, amelyek jó ideig hallhatatlanok voltak. Sokakat meghurcoltak a rendszert lefitymáló "beköpések" miatt. Nekik, valamint e vissza nem kívánt korszaknak igyekeztünk emléket állítani ily módon is, hogy közzétesszük a mosolyt fakasztó szomorúságot. A kötetben szereplő sorok jelentős hányadát arra a Politikai viccpályázatra küldték be a szerzők, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében megjelenő újság, az Északi Lap- és Könyvkiadó Kft. vállalta, hogy a beérkezett több ezer tréfás írás közül a legszellemesebbeket könyv alakban is megjelenteti. Kívánom, hogy amikor e sorokat olvassák, ne keseregjenek, hanem felszabadultan hahotázzanak, remélve, hogy az 1948-1988 közötti időszak tényleg a kommunizmus volt. Mert akkor a nehezén már túl vagyunk. Vissza TARTALOM Előszó 5 Tapsolj, kopasz, mert elvisz az ÁVO! 7 Aki nem hiszi, utánajárunk! 17 Inkább meghalok, de a kolhoznak nem tojok! 31 Egy kádárunk van, az is az oroszoknak dolgozik 39 Nem osztogattak, hanem fosztogattak 49 Kombájnjaink viszonozták a tüzet 67 A pártfegyelem - az pártfegyelem 83 Az illegalitástól az alig-ellátásig 93 Találós kérdések 113 A kötetben szereplő vicceket beküldte 120 Ki kicsoda? 121