Havijaj

,,Ha fel tudok állni, megiszom még egy fröccsöt, ha nem, akkor azonnal hazamegyek." Ezzel a veretesen marha mondattal mutatkozik be Bartus, a regény főhőse az olvasónak. S tán már e nyitó mondatból is megtudható: a főhős életének fontos, tán legfontosabb színhelye a Négycsöcsű nevezetű vendéglátó-ipari üzemegység, ahol e kötet lapjaira kívánkozó jeles események rendre megtörténnek. Itt találkozgat a díszes kompánia esténként, meg reggelente. És napközben is: Skubi, a bandzsa csapos, T. doki, kacska kezű Matyi, Bingó, Vankó bá', meg a többiek, akiknek egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy valamennyien Bartus Béla barátai. Talán nem túlzás ezúttal Rejtő Jenőre emlékeztetnünk, a magyar irodalomban talán csak az általa megálmodott világ volt ilyen eredeti, ilyen utánozhatatlanul más, mint a Havijaj, ez a harmincegy felvonásos vígeposz. Igaz, a történetek színhelye nem a festői Orán, és nem a titokzatos Honolulu, és a főhős autója sem készült 14 karátos aranyból, és Piszkos Fred sem lép közbe, de azért megnyugodhattunk, valaki itt is mindig kavarja. Egészen különleges és röhögnivaló világot talált fel magának és az olvasónak Guba Zoltán. ezeknek a laza szálon egymásba kapcsolódó történeteknek a hőseivel egykoron a Kurír vasárnapi számában ismerkedhettek meg, és az olvasók tízezrei ott szerethettek bele kacagtató kalandjaikba. Vízpartra, hosszú repülő- vagy hajóútra feltétlenül ajánlható. Még úgy egyébként is: szívbántalmak, unalmas délutánok, ködös őszi esték idején. (Szücs Gábor)