Hegel állam- és jogbölcselete és büntetőjogi elmélete

KÉPGARANCIA - Saját kép. Író/Szerző: A. A. Piontkovszkij Fordító: Décsi Gyula Kiadó: Akadémia kiadó Kiadás éve: 1972 Oldalszám: 434 Kötés: Vászon, védőborítóban Nyelv: Magyar Állapot: jó Méret: 14,5 cm x 20,5 cm Előszó a magyar kiadáshoz 9 Bevezetés 13 A jogfilozófia a hegeli filozófia egész rendszerében Hegel politikai nézeteinek általános fejlődése 17 Hegel filozófiájának rendszere és módszere 39 Németország társadalmi és politikai helyzete a "Jogfilozófia" megalkotása idején. A "Jogfilozófia" osztálytartalma 62 "Ami ésszerű, az valóságos, s ami valóságos, az ésszerű" 70 A szabad akarat hegeli fogalma 86 A jog fogalma és a "Jogfilozófia" rendszere 96 Az elvont jog tana Az elvont jog fogalma. Az absztrakttól a konkréthoz való felemelkedés mint a "Jogfilozófia" rendszere 103 Hegel tanítása a tulajdonról 108 Hegel tanítása a szerződésről 119 Hegel tanítása a jogtalanságról és fajairól 121 Hegel tanítása a büntetésről 130 Hegel büntetőjogi elméletének metodológiai értékelése 141 Hegel büntetőjogi elmélete és a burzsoá társadalom gazdasági rendszere 157 Hegel metodológiai kritikája a korabeli büntetéselméletek fölött 170 A hegeliánus büntetőjogászok a büntetés utilitáruis feladatairól 181 A moralitás tana A moralitás fogalma 189 A cselekedet fogalma mint a belső és a külső egysége 191 "A szellem fenomenológiája" a fiziognómusok és a frenológusok elméleteiről 195 Hegel felfogása a gyanún alapuló büntetésről 201 Az "eltökéltség" mint a beszámítás szubjektív feltétele. A gondatlanság miatti felelősség kérdése a "Jogfilozófiá"-ban és a hegeliánus büntetőjogászok műveiben 204 Az "eltökéltség" tartalma. Az elkövetett bűntett szükségszerű és esetleges következményei 208 A szándék és a jólét fogalma. Hegel felfogása a közvetett szándékról 215 A beszámíthatatlanság 221 A cselekedet indítékai 227 A végszükség 231 A jó és a lelkiismeret fogalma.A jogellenesség és a szubjektív akarat joga 239 Kant etikájának bírálata. A moralitás hegeli objektív idealista értelmezése 239 A büntetőjogi felelősség szubjektív alapjai 244 Az emberi cselekedetek elbírálásának objektív kritériuma 248 Az erkölcsiség tana (az erkölcsiség általános fogalma, a család, a polgári társadalom) Az erkölcsiség fogalma 253 A család. A gyermekek fegyelmezése 258 A polgári társadalom fogalma 260 A szükségletek rendszere 262 A jogszolgáltatás. A törvény. Kodifikálás 267 A szokásjog 277 A törvény alkalmazása a konkrét esetekre 281 A bűncselekmény mint társadalomra veszélyes cselekmény. A büntetés mint a társadalom állapototának függvénye 284 A biróság mint a hatalom szerve. A polgárok egyenlősége a biróság előtt. A bírósági eljárás nyilvánossága 291 Az igazság megállapítása a bírósági eljárásban 295 Az esküdtszék 299 Marx írásai a Rheinische Zeitungban a birósági szervezet és eljárás demokratikus formáinak védelmében 302 A rendőrség és szerepe 305 A polgári társadalom alapvető ellentmondása 309 A testületek 314 Az erkölcsiség tana (az állam) Az állam fogalma 317 Az általános és a különös egysége az államban. Az alkotmányos monarchia mint az állami alkotmány ésszerű formája 324 A fejedelmi hatalom. A megkegyelmezés joga 329 A kormányzati hatalom. Visszaélés a hivatalos hatalommal 334 A törvényhozó hatalom 339 A közvélemény. Sajtóbűncselekmény 350 Hegel "Jogfilozófiá"-jának politikai értékelése 356 Az újhegelianizmus és Hegel tanítása az államról és a jogról 364 A háború és a nemzetközi jog problémája 371 A világtörténelem 375 Befejezés 381 Jegyzetek 387