Hegel gazdaságfilozófiája

FÜLSZÖVEG E könyv megjelenésének közel egy évtizedes története van, ami persze nem kivételes jelenség. Mégis meg kell említeni, mert az olvasóban és a szerzőben is óhatatlanul felmerül a kérdés: nem avult-e el, ami akkoriban íródott? Az bizonyos, hogy az azóta ismertté vált Hegel-irodalomból pl. Habermas Der philosophische Diskurs der Moderne c. kötete után sok mindent másként lehetne és kellene megírni. Az is igaz, hogy Hegelnek a filozófiáról mint tudományról szóló koncepciója mára már kétségessé vált a szerző számára. Abban viszont változatlan az álláspontja, hogy Hegelt - mint bármely filozófust - elengedhetetlen a saját filozófiafelfogása alapján (is) értelmezni. A könyv alapgondolata azóta több oldalról is igazoltnak látszik: az a gondolat, hogy Hegel híres-hírhedt Jogfilozófiája egy szisztematikus gazdaságfilozófiát is tartalmaz. Olyan gazdaságfilozófiát, amelyet a német filozófus az általa egyszerre elfogadott és bírált modernitással összefüggésben dolgozott ki. Ezért ez a gazdaságfilozófia érvényes lehet minden olyan korban és régióban, amikor és ahol a modernitás kérdéseire keresik a választ. Vissza TARTALOM A Jogfilozófia hatástörténetéről 7 Bevezetés a Jogfilozófia gazdaságfilozófiai rendszeréhez 23 A hegeli logika: a filozófiai-tudományos megismerés modellje és a fetisizmus egyik alakja 41 A gazdaság meghatározásai a Jogfilozófiában 71 Az akarat - Hegel gazdaságfilozófiájának alapkategóriája 86 Hegel az elvont jogról - a gazdaság formameghatározásáról 109 A moralitás: a gazdaság szubjektív feltétele és mozzanata 134 A gazdaságtan és az erkölcsiség. Az erkölcsiség fogalomképzése 147 A család gazdasági funkcióinak metamorfózisa 158 Hegel polgári társadalom fogalma a Jogfilozófiában 166 A polgári társadalom első mozzanata: a szükségletek rendszere 187 Polgári társadalom, munka, műveltség 207 A polgári társadalom rossz végtelensége: "a fizikai és az erkölcsi pusztulás színjátéka" 233 A gazdaságfilozófia átmenete a politikai filozófiába 252