Hiedelemrendszer és társadalmi tudat I-II.

A társadalom mindennapi tudatjelenségeinek kutatója gyakran találkozik egy sajátos jelenségcsokorral: a közvélemény-kutató szociológus vélekedésnek nevezi, a néprajzos hiedelemről beszél, a szociálpszichológus kognitív rendszereket említ, a gyermekpszichológus szinkrétikus tudati blokkokról szól, a filozófus pedig azon elmélkedik, hogy a mindennapos tükrözésnek vannak sajátos laza objektivációs formái. A társadalmi gyakorlat oldaláról a propagandista egyre inkább szeretné megismerni a társadalmi tudatnak azt a mezőjét, amelyet Labriola "a tudattalan birodalmának" nevezett, a rádiós-tévés ujja hegyén érzi, hogy például az űrhajózással foglalkozó adásai olyan emberekhez is eljutnak, akik szerint a Holdra lépéskor semmi több nem történt, mint hogy az ott levő Szent Dávid és Szent Cecília mellé néhány szkafanderbe öltözött űrhajós is felkerült a Holdra. Ezek az elméleti és gyakorlati kérdések a társadalom tudatjelenségeinek egyik igen lényeges, az ideológiai nevelés szempontjából nagy fontosságú mezőnyét pedzik, amelyet a marxista társadalomtudományok még kevéssé tártak fel, s a kezdeti kutatások sem rendeződnek egységes elméleti keretbe. Ebből indult ki az MTA Néprajzi Kutatócsoportja és a Tömegkkomunikációs Kutatóközpont, amikor megrendezte "A hiedelmek természete, szerveződése és szerepe a mindennapi tudatban" című interediszciplináris munkaértekezletet. Ortutaty Gyula akadémikus megnyitó szavai után Köpeczi Béla akadémikus a "Mindennapi tudat szerkezete" címmel tartott vitaindító refeárutumotj, amelyet Szalai Sándor akadémikus "Hiedelmek, tudomások és társadalmi közlésrendszerek" című korreferátuma követett. Utána témacsoportonként következtek a vitaülések egymás után: filozófiai, nyelvtudományi, pszichológiai, szociológiai, irodalomtudományi, néprajzi és történettudományi témákban. Itt referátumok már nem hangzottak el, ezeket írásban előre megkapta minden résztvevő. Ez tette lehetővé, hogy a konferencia három munkanapján negyvennél több írásban közzétett referátumot vitassanak meg a jelenlevő társadalomkutatók. A témacsoportok vitaülései után három előadás összegezte az elhangzottak, s egyben gondolatokat nyitott a további kutatások felé: Szabolcsi Miklós akadémikus "A hiedelemprobléma az irodalom és a művészek kutatásában" címmel tartott előadást, Szecskő Tamás "Propaganda: hiedelem-rombolás vagy hiedelem-teremtés?" címmel reagált az elhangzottakra. Vitányi Iván pedig "Ismeretek és hiedelmek szerepe a művelődésben" című összefoglalójában a kultúraoktatás és a közművelődés gyakorlata számára bontotta le a vitaülésen elhangzott gondolatokat. TARTALOM I. KÖTET Bevezető - Szecskő Tamás 11 Ortutay Gyula: Megnyitó 17 Köpeczi Béla: A mindennapi tudat szerkezete 21 Szalai Sándor: Hiedelmek, tudomások és társadalmi közlésrendszerek 30 Vitányi Iván: Ismeretek és hiedelmek szerepe a művelődésben 45 A hiedelemrendszerek természetrajza Ágh Attila: A társadalmi tudat rendszerelméleti megközelítése 57 Hajnal Albert - Hoppál Mihály: A hiedelmek természetéről 66 Tomka Miklós: A hiedelmek a társadalmi tudat kialakulásában és az egyéni tudat szerveződésében (A hiedelemrendszer változásának két problémájáról) 97 Murányi Mihály: Hiedelem és hamistudat 106 Pethő Bertalan: A hiedelem mint élmény- és ismeretmód 118 Hankiss Elemér: Szentgyörgyök és sárkányok (Adalékok a mindennapi tudatban létrejövő agresszív mítoszok természetrajzához) 128 Hiedelemstruktúrák a mindennapi tudatban Tomka Miklós: Vallási hiedelmek és nem vallási hiedelmek 141 Békés Ferenc: Természettudományos ismeretelemek a mindennapi tudatban 159 Jakab Zoltán: A merkantilista gazdaságelmélet "újratermelődése" a köznapi gondolkodásban 169 Gelléri Péter: A technika mitizálása a közvéleményben (Értelmezési keret és hipotézisek a technikához való viszonyulás néhány formájának vizsgálatához 177 Erdősi Sándor: Néhány véleménynyilvánítást befolyásoló tényező modellszerű vizsgálatra 190 Manchin Győző: Egy konfliktushelyzetben levő magyar falu társadalomról alkotott hiedelmei 201 Történelmi ismeretek és tévhitek Angelusz Róbert: Ismeretek a történelemről 211 Jakab Zoltán: Történeti személyek a tegnapból - mítoszok a mából 219 Dankánics Mária: Különböző korú munkások tudati képe a II. világháborúról 230 Katona Imre: Parasztságunk történelemszemlélete 242 Pisztora Ferenc: Rudolf trónörökös személyének tükröződése a Monarchia korának pszichopatológiájában (Politikai mítosz mint tünetmeghatározó tényező a kórlélektanban) 255 Frank Tibor: A pszichiátriai kórrajz mint történeti forrás (1868-1918) 266 A néphagyomány mint hiedelemtároló rendszer Voigt Vilmos: Miért hiszünk a hiedelmekben? (A hiedelem paradigmatikus és szintagmatikus tengelye) 281 Dömötör Tekla: Hiedelem, monda és rítus a mai magyar faluban 290 Pócs Éva: A hiedelmek funkciója a mai falun 300 Gunda Béla: A televízió a mai magyar faluban és folklórban 315 Kant Ernő: Hiedelemrendszer és társadalmi parancs (A magyar Nép halotti szokásainak társadalmi vonatkozásai) 324 Pisztora Ferenc - Kunt Ernő: Babonás hiedelmekkel kapcsolatos befolyásoltatásos téveseszmék a Monarchia-korabeli Magyarországon (Történeti és etnográfiai aspektusú kultúrpszichiátriai vizsgálatok kórlapok alapján 1867-től 1919-ig) 332 II. KÖTET Hiedelemszerveződés és személyiség Mérei Ferenc: A hamistudati hiedelmek egyik forrása: a gyermeki elméletképzés 5 Hunyady György: A konzisztencia mint a vélekedések szerveződési elve 16 Hankiss Ágnes: "Én-ontológiák" (Az élettörténet mitológikus áthangolása) 30 Halász László: Előítélet és kommunikáció 39 Barcy Magdolna: A gondolkodás zártsága és a személyiség rugalmatlansága 49 Pörzse Katalin: Jellemzés és ítéletalkotás attitűdskálákon: a társadalmi különbségek 59 Nyelv és hiedelem Ország Mária: Hiedelem 73 Frank Tibor - Mente Éva - Spilár Péter: Belief 83 Kiefer Ferenc: A nyelvi jelentés két fajtája: az implicit és explicit jelentés (Megjegyzések a hiedelem nyelvi kifejezőeszközeihez) 95 Pléh Csaba: Szemantikai emlékezet, ismeret, hiedelem 105 Terestyéni Tamás: Vélekedést kifejező mondatok a hétköznapi nyelvhasználatban (Nyelvészeti adalékok a hiedelmek verbális szerveződésének problematikájához) 114 Az esztétikai tudat változatai Szerdahelyi István: Esztétikai ízlés és hiedelem 133 Horányi Özséb: Hiedelem/tudás - kép 144 Tölgyesi János: Adalék a képek hiedelemszervező szerepéhez 160 Szekfű András: A felszabadító mítosz keresése (Hiedelemrendszerek mint filmművészeti alkotások "topic"-jai) 171 Szörényi László: Mitikus szerkezetek Eizenstein filmjeiben 182 Józsa Péter: Tömegkommunikációs klisék és sztereotipek funkciója 9-12 éves gyermekek tudatában 194 Ajánló bibliográfia 205 Orosz nyelvű összefoglaló 219 Angol nyelvű összefoglaló 261