Holt nyelven írott

Hová visz a nagy szabadság? Ezt nem döntheti el. A döntés azé, aki személyes társul szegődik annyi-versében: az Úré, olykor kisbetűvel, de csak mert egyre közelebb kerül(t) hozzá, A ,,kívülmaradás" magyar költői átok, s ha Vörösmarty nem lett volna annyira szemérmes, lírai hevületében kiabálta volna el fájdalmait, a romantika minden lehetséges skáláján. Tamási Orosz a belülvalók mécsesénél halkan, de határozottan komponál: fajdalomból építkezik, s míg fiókáiért aggódik, a társlélek feleség hűség-melegében, a kicsorbult kockakövek épülete lassan összeáll: az idegekkel-szívvel átszőtt, félreérthetetlenül egyéni költészet; s ő újra meg újra jelenti magát családnak, Istennek, nemzetnek. Még nincs elvégezve semmi. A kötet illusztrációi: Ludmann Mihály munkái minden posztmodern fecsegést megcáfolva a tisztaság, a belső dráma újiskola példái.