II. József, a császári Don Quijote

"Bécs, július, turistaszezon. A Kapucinus Kriptába, a Habsburg uralkodók temetkezési helyére vezető lépcsőkön minden nemzetbeli kíváncsiak ereszkednek lefelé. Köztük magyarok is... Hatalmas, díszes, közös kőládában - előtte maga a pápa imádkozott 1783 húsvétján - Mária Terézia és férje, Ferenc császár. A fejedelmi galambpár... Angyal tart koszorút föléjük, másik kezében harsona. Majd az utolsó ítéletkor... Hideg, kőbe merevült pompa, hivalkodás mindenütt. Kissé külön síma, sötét fémszarkofág. Semmi dísz. Egyszerű szavak. Josephus II. Római császár, Ferenc és Mária Terézia fia és utóda. Született:... Meghalt:... Milyen más, mint a többi. Más sírban más kell, hogy legyen a holt is, aki egyszerűnek parancsolta végső nyughelyét. Más, nagyon más. Milyen? Ezt a halottat jobban kellene ismernünk. Ezt az uralkodót. Meg kellene ismernünk ezt az embert. Ennek a megismerési kísérletnek szülötte ez a könyv." Száz év múltán az első magyar nyelvű életrajz II. Józsefről.