"Itt éjszaka koalák járnak"

"E könyv címét látva nem szabad mindjárt rejtelmes dolgokra gondolnunk. Sőt, a cím jócskán útszéli. Egy út szélén, Queenslandben, Ausztráliában, egy táblán olvasható nagyjából ugyanez a szöveg. Ezen a helyen nyolc év alatt harminc koalát gázoltak halálra a járművek. Ezért állította fel az ausztrál közlekedésrendészet ezt a különös figyelmeztető táblát: ITT ESETENKÉNT KOALÁK MÁSZNAK ÁT AZ ÚTON. Az "esetenként" az biztosan "esténként" akar lenni. De mit akarunk mi? Mit akarunk, mit akarunk. Szó lesz ebben a könyvben bizonyos helyről, tengerparton, ahol egészen mulatságosnak ígérkezne az örökfekvés... már így elgondolva, persze; de hát ez aligha lehetséges. És szó lesz azokról, akik miatt feltétlenül örökké kellene élnem; és ez is aligha lehetséges..." - írja legújabb könyvéről a szerző. A különös játékossággal és humorral "mesélő" tizenegy történet szereplői koalák meg sok más kicsi medve: Aloysius, Alacsony, Titusz, Blinkey Bill, Dömi, Bulmár - megannyi Micimackó; kedvesek, ártatlanok, okosak. Azért ilyenek, azért vannak, hogy az emberek érzelmei tisztán, őszintén és érintetlenül mutatkozhassanak meg bennük. Az a világ, amit ők teremtenek, nem egzakt, hanem lírai - és gyermekien bölcs, meseszerűen meghitt. Éppen ezért mondja Tandori Dezső: "Itt tartunk tehát; nem tudjuk jól megfogalmazni, hogy nem kell kérdezgetni erről a könyvről, meg ami benne van, mert ez itt... Ezt nem tudjuk jól megfogalmazni. Ahogy a vers is mondja: Ha a városban járkálok, S medvét vagy ilyesmit látok, Kire gondolok? Könnyű dolog! Csak rátok, rátok, rátok. Ti meg otthon "ültök az ágyon", Nyugodtak vagytok: Játszom... Kire gondoltok? Könnyebb dolgot Kérdezzek? Jó, belátom..."