Jelentéselmélet (A jelentés leírásának módjai - Szemantika vagy pragmatika? - A komponenses elemzés - A prototípuselmélet és a kognitív szemantika - Aspektus, akcióminőség, eseményszerkezet) Fekete-fehér ábrákkal. teljes kiadá

TARTALOM Előszó 5 A jelentés leírásának módjai 13 A jelentés fogalma 13 A logikai jelentésfogalom 19 A kognitív nyelvészeti jelentésfogalom 19 A strukturális szemantika 25 A három elmélet rövid összehasonlítása 32 A jelentés prgamatikai leírása 36 Összefoglalás 36 Olvasnivaló 37 Szemantika vagy pragmatika? 38 A megnyilatkozás fogalma 38 A pragmatika tárgya 41 A konvencionális jelentés 46 A pragmatika alternatíva 50 A szemantikus alternatíva 51 A szemantikára épülő pragmatikai elemzés 55 A kérdő mondatok szemantikája és pargamtikája 55 A deontikus modalitás és a deontikus beszédaktusok 60 Összefoglalás 63 Olvasnivaló 63 A komponenses elemzés 65 A szószemantika elemzési módszerei 65 A komponenses elemzés és előzményei 65 A jelentésfelbontás (a szemantikai dekompozíció) 73 A jelentésfelbontás korlátai 76 A jelentésfelbontás a formális szemantikában 83 A koncepturális szemantika jelentésfelbontása (Jackendoff elmélete) 84 Wierzbicka elmélete 87 Összefoglalás 90 Olvasnivaló 91 A prototípuselmélet és a kognitív szemantika 92 A kognitív szemantika főbb jellemzői 92 A prototípus fogalma, a tipikalitási feltételek 92 A családi hasonlóság fogalma 95 A nyelvi és nem nyelvi ismeretek közötti különbség 99 A menonímia és a metafora 101 Az előzmények 103 A kísérleti pszichológia és a prototípuselmélet 103 A nyelvfilozófiai háttér 105 A prototípuselmélet szerepe a különböző típusú szavak elemzésében 107 Néhány alternatív elemzés 110 A hazudik ige 110 A megöl ige 111 Az anya szó jelentése 112 A játék szó jelentése 113 A nyelvi és a nyelven kívüli ismeretek közötti különbség kérdése 114 A medvebocs és a kígyó 115 A tud V-zni jelentései 115 Az esküvő 117 Összefoglalás 119 Olvasnivaló 119 A poliszémia és a kétszintű szemantika 121 Poliszémia, homonímia és szemantikai határozatlansg 121 A kritériumok 123 A logikai kritérium 123 A mellérendelés és az ellipszis 124 A definíciós kritérium 124 Különféle olvasatok vonatkozó mellékmondatot tartalmazó összetett mondatban 125 A szójáték 127 A poliszémia-kontinuum 127 A kétszintű szemantika 129 A szabályos poliszémia 133 Szemantikai és konceptuális poliszémia 138 A tulajdonnevek 140 Az aspektuális igék 141 A szabálytalan poliszémia 143 A metafora 143 Konklúzió 145 Olvasnivaló 146 A főnév 148 A főnév fogalma 148 A megszámlálható köznév 149 A specifikusság 150 Az élő-élettelen oppozíció 153 A generikus és az egyedi olvasat 155 Az anyagnév 157 A tulajdonnév 159 A tulajdonnevek logikai vizsgálata 160 A tulajdonnevek jelentése strukturális szemantikai szempontból 163 A képzett főnevek 166 Az -ás/-és képzős deverbális főnevek 166 Az -ó/-ő képzős deverbális főnevek 169 A főnévi szóösszetételek 171 A deverbális alaptagú főnévi összetételek 171 A nem deverbális fejű főnévi összetételek 174 Összefoglalás 175 Olvasnivaló 178 A melléknév 179 A melléknév fogalma 179 Melléknévi és főnévi jelentés 182 A predikatív és az attributív használat 185 A melléknevek szemantikai osztályozása 188 A dimenzionális melléknevek jelentésábrázolása 191 A melléknévi jelentős szerkezet értelmezési lehetőségei 196 A melléknévképzés néhány szemantikai szempontja 200 A -(j)ú/-(j)ű képző 201 A fosztóképző 203 Az -i melléknévképző 204 Összefoglalás 206 Olvasnivaló 208 Az ige 209 Az ige fogalma 209 Az állapotok 210 A argumentumszerkezet 213 A belső argumentumok 213 Implicit argumentumok 213 Thematikus szerepek 215 Néhány különleges igeosztály 221 A kontrolligék 221 Az átlátszatlan (vagy opák) és az átlátszó (vagy transzparens) igék 223 A faktív igék 225 Az implikatív igék 225 A kijelentésattitűdöt kifejező igék 226 A kauzativitás problémája 228 Az igejelentés és a szintaktikai alternációk közötti összefüggés 232 Az igekötők szemantikája 234 Az igekötő egyargumentumú predikátum 237 Az igekötő kétargumentumú predikátum 240 Az igekötő mint funktor 243 Összefoglalás 244 Olvasnivaló 247 A mondat időszerkezete 248 Külső és belső időszerkezet 248 A Reichenbach-féle rendszer 249 A referenciaidő 254 Az időhatározói mondatok szerepe 255 Tipológiai változások 256 A vektoriális rendszer 257 Az abszolút és a relatív idő 259 A metrikus rendszer 260 A melléknévi igenevek időviszonyítása 263 Az -ó/-ő képzős melléknévi igenév 263 A -(t)t képzős melléknévi igenév 265 A szövegek időszerkezete 266 Az időlogika 270 Összefoglalás 272 Olvasnivaló 273 Aspektus, akcióminőség, eseményszerkezet 275 Az aspektus 275 Az aspektus fogalma, aspektuális kategóriák 275 A folyamatos és a befejezett aspektus 276 A progresszív aspektus 279 Az állapotok 279 A habituális olvasat 280 Az aspektus kompozicionalitása 281 Tipológiai vonatkozások 287 Az akcióminőség 289 Az eseményszerkezet 297 Összefoglalás 304 Olvasnivaló 305 A modalitás 306 A logikai hagyomány 306 A modális logika 306 A modalitás egységes formális kezelése 309 A nyelvészeti hagyomány 312 A modalitás mint egy szintaktikailag meghatározott szóosztály jelentése 312 A modalitás mint a beszélő értelmi, érzelmi vagy akarati attitűdje 215 A modalitás nyelvi kifejezőeszközei 320 Szubjektív és objektív modalitás 323 A -hat/-het jelentései 326 Az evidencia forrását jelző nyelvi elemek 328 A mondat modális alapértékei 332 Összefoglalás 334 Olvasnivaló 336 Az előfeltevések 338 Az előfeltevések fogalma 338 A logikai előzmények 338 A logikai implikáció 343 A külső és belső tagadás 345 Az előfeltevés fogalmának meghatározása 346 A pragmatikai előfeltevés-fogalom 350 A legfontosabb preszuppozíciós szerekezetek 352 A határozott főnévi szerkezet 352 A faktív igék 354 Az inchoatív igék 355 Néhány további igeosztály 357 Az összehasonlító szerkezetek 358 Az is a csak, valamint a még és a már 359 Az irreális feltételt kifejező feltételes mondatok 360 A fókuszt tartalmazó mondatok 361 Az előfeltevések osztályozása 361 Az egisztenciális előfeltevések 362 Univerzális és idioszinkratikus előfeltevések 363 Az összetett mondat előfeltevései 366 Összefoglalás 369 Olvasnivaló 370 Utószó 372 Tárgymutató 374