Jimmie Higgins

Részlet a kötetből: Jimmie Higgins találkozik az elnökjelölttel - Jimmie - kérdezte Lizzie -, nem mehetünk ma moziba! Jimmie letette a csészét a forró kávéval, amit éppen a szájához emelt és a feleségére meredt. Egy szót sem szólt; három és félesztendei házasság megtanította arra, hogy ne mondjon ki mindent, ami az eszébe ötlik. Elmélkedésbe merült, a szakadék fölött, mely az asszonyi értelmet a férfiúi elmétől elválasztja. Hát igazán akad ember, aki ma, ezen a sorsteljes napon, a világtörténelem legnagyobb válsága idején, vágyat érez arra, hogy megnézze, miképpen ugrik le egy mozi-kedvenc a második emeletről, vagy hogyan bújik elő két robogó gyorsvonat között? - Tudod jól, Lizzie - válaszolta végül türelmesen -, segítenem kell az operában. - Dehát egész délelőtt van rá időd. - Egésznapi az elfoglaltságom. Lizzie elnémult; ő is tanult egyet-mást a házasságban, például azt, hogy a munkásasszonyok kívánsága ritkán valósul meg és igazán nem panaszkodhatok a sorsra az, akinek propagandista a férje. Mert például idejét és pénzét ivásra, vagy más nőre fordíthatná, vagy elpusztulhatna tüdővészben, mint a szomszéd. Ha nem sikerül vasárnap délután egy kis szórakozásra szert tenni - bele kell törődni a dologba. Sóhajtozni is szabad egy kicsit, de nem nagyon hangosan.