Jó szóval

"A nyelv a gondolatok közlésének, a társadalmi érintkezésnek az eszközze. Ebből következik, hogy mindig az egész társadalom számára érthetőbb és tetszőbb szót kell használnunk. Ez a köznyelvi norma követelménye, a szaknyelv, a zsargon ettől eltérhet. A megítélés szempontjainak jelentése a köznyelvben: Szükséges, mert nincs pontos magyar megfelelője. Jó, mert hangzása, írásmódja illeszkedik nyelvünkhöz. Rossz, mert nem illeszkedik. Szükségtelen, mert van pontos magyar megfelelője, s nincs sajátos stilisztikai értéke sem. Példák: Szükséges jó: fantázia, manöken, metró, zselé stb. Szükséges rossz: bróker, infrastruktúra, hardware, ombudsman, muntain bike stb. Szükségtelen: biznisz, fridzsider, konszenzus, puzzle, talk show stb. Melyek a túlzott használat okai? Objektív: a magyar megfelelő hiánya. Szubjektív: a nyelvhasználók kényelme, divatozása, tudálékossága, sőt előkelősködése. (Mennyivel "mutatósabb" házaló üzletkötő helyett menedzsert, kocsma helyett bárt mindani!...)"