Jogászportrék

Ahhoz, hogy megértsük a rendszerváltozás után kialakult magyar jogrendszert, nyilvánvalóan szükség van az "epizódnak" bizonyult szocialista jogi periódus, lényegében az 1950-1990 közötti 40 év elemzésére. A szocialista magyar jogra egyfelől jellemzőek az 1936 után kialakult szovjet jogból származó általános szocialista ideológiai vonások, másfelől - különösen 1956 után, az 1960-as évek elejétől kezdve azok a Kádár-korszakból származó sajátos vonások is, amelyeket nyugati elemzők általában "gulyáskommunizmusnak" "sem terv-, sem piacgazdaságnak , "szoft diktatúrának" neveznek. A következő interjúsorozat tizenegy - a magyar jogi életben valamilyen módon jelentős szerepet betöltött - jogásszal való beszélgetést tartalmaz. Kierkegaard azon gondolata jegyében, hogy az életet csak előrefelé lehet leélni, de csak visszafelé lehet megérteni. Az interjúalanyok között a legkülönbözőbb jogi szakmák művelői szerepelnek: jogalkotó, bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos, elméleti jogász - általában az interjúalanyok több jogászi szakmát is műveltek. Közös jellemzőjük, hogy valamilyen módon közrehatottak a magyar jog alakulásában, illetve meglehetősen ismertek a jogi közvélemény előtt.