Jókai Mór (élet-kép)

Jókai Mórnak, a magyar epika utolérhetetlen mesterének lételeme volt az írás. Napi rendszerességgel végzett, kiszabott munkája mellett azonban érdekes életet is élt. A Kárpáthy Zoltán, Az új földesúr, A kőszívű ember fiai, Az arany ember írója, mint minden alkotó, beleírta életét is alakjainak cselekedeteibe. A tényeket, amelyeket ismerünk, s a még felfejtendő titkokat is. Műveiben páratlanul gazdag leleménnyel bontakoztatta ki a nemzetközi és a magyar romantika eszközeinek, témáinak korabeli és - Jókai esetében kiváltképpen - hosszú ideig alkalmazott módszerét, stilisztikájának, retorikájának uralmát, valamint sajátos tehetségét, össze nem téveszthető egyéni látásmódját, amellyel a romantika általános kánonjának keretei között maradva a maga világát megfigyelte és ritka adományként érvényesülő elbeszélő képességével stilizálta, esztétikai élménnyé formálta. Aligha tagadható, hogy ,,ember és műve" szorosan kötődik egymáshoz. Nem csak azért, mert alkotója nélkülözhetetlen, nélküle nincsen mű, hanem azért is, mert a művészi alkotásban a személyiség - megélt és tapasztalt szellemi és tárgyi világával -egyúttal anyaga is a műnek. WéberAntal Jókai-pályaképéből az olvasó újra meggyőződhet arról, hogy a mindmáig ,,nagy mesemondóként" emlegetett klasszikusnak nemcsak életműve, hanem élete is "kész regény".