Jubileumi Évkönyv az Országos Mentőszolgálat megalakulásának ötvenedik évfordulójára 1948-1998

Élettapasztalt emberek gyakran érzik és mondják, hogy az orvosok kezében vagyunk, de valószínűleg kevesen alakítják úgy a mondatot: a mentők kezében vagyunk. Pedig az igazán nagy bajok, vészhelyzetek meghatározó szereplői a mentők - tágabb értelemben a Mentőszolgálat. Úgy érezzük, kortalan jelenségről van szó, hiszen a mentés a segélynyújtás az ember tisztes természete. A szaktudást igénylő, szervezett mentő munka azonban - ki hinné? - hazánkban csak 110 éves, ezen az időn belül az Országos Mentőszolgálat ifjonc - most ünnepli 50 éves jubileumát. Szívemből köszöntöm azt a szervezetet, amelyik nevében is vállalja a "szolgálat"-ot, a kiszolgáltatott embertársszolgálatát. magas szintű szakmai tudás, felkészültség, korszerű műszerezettség, összehangolt szervezőmunka, minden területen jeles emberi tulajdonságok, mert ebben a team-munkában mindenki - a műszaki, az adminisztratív, az egészségügyi személyzet - egyformán fontos. Ez az ideális állapot, ha a jelen még hiányos, átvészelhető. De ami nem vállalható, hogy egyik emberi élet fontosabb legyen, mint a másik. Ezen a területen nem lehet piaci verseny. Ez a minőségi munka versenytere. Akkor is, ha "csupán" betegszállítás a feladat. Ma már bizonyos, hogy a más szervezésű, az alternatív mentőszolgálatokra is szükség van, de csak egy van, amelyik 50 év tapasztalatával rendelkezik. Szinte behozhatatlan előny. Főként azért, mert vállalt feladatainak egyike az oktatás - az utánpótlás nevelés, a postgraduális képzés, mert jól kiépített a megyei hálózat, mert az országos főigazgatóság nem téveszti feladatkörét: a mentőszervezet egységes arculatának, igényrendszerének megőrzését tekinti céljának. Gratulálok az 50 éves Országos Mentőszolgálat minden dolgozójának- a mostaniaknak és a régieknek. Kívánok soha nem öregedő, meg-megújulásra képes örök életet.