Kapuk és vendégek (barangolás a magyar múltban I.)

E kötetben a szerző a magyar kultúra régi évszázadaiba kalauzolja az olvasót. Elfelejtett vagy kevéssé ismert eseményeket, jelenségeket, szokásokat, furcsaságokat, különcöket, szenteket és mágusokat vesz górcső alá, és sorsukat, illetve művüket ismerteti. Némi előzményt rajzolva mintegy előtörténetül a Kárpát-medence honfoglalásunk előtti históriájához, bele-belekukkanthatunk a történelem előtti korok népmozgalmaiba, a kora középkorból Attila király és a Bizánci Birodalom mindennapi életébe, az avarok romlásának tragikus történetébe és a feltárt korabeli sírok leletanyagába. Hazai népszokásaink, az Árpád-kori építészet és államszervezet, a királyainkat gyötrő kórok, a középkori liturgikus Paradicsomjáték, a tatárdúlás, Zsigmond király szerelmi kalandjai, a királyi historikusok és udvari bolondok, a hazai rabszolgapiacok, a mímusok és moreszka-táncosok, az őstulok vadászata, később a törökök ,,janicsárfogásának" módszerei ennek az elsüllyedt kornak alig ismert eseményeihez szolgáltatnak színes adalékokat. Vagy mint a Zobor-vidék tragikus életű két remetéjének, az életük krónikáját papírra vető Boldog Mórnak vagy a Kínába vetődött szent életű Eskandély Máténak a - már-már népmeséi színekkel átszőtt - története. Megismerhetjük II. Lajos királyunk ,,táncmulatságait", az Alexandriai Szent Katalin életét taglaló elbeszélő költeményt, a magyar reformáció kezdeteit, amikor még csínján támadták a római pápát, csak a hazai klérus viselt dolgait pellengérezték ki Luther és Melanchton hívei. Megtudhatjuk, ki volt Likai Skalich Pál, a ,,hunok grófja", mit írt nyelvünkről Paracelsus tanítványa, Thurneysser, és hogyan találkoztak a magyar zarándokok Egyiptomban a magyarból lett mamelukokkal. Mindez csak kivonat a kötet színes anyagából, melyben sok-sok elfelejtett esemény és furcsaság, tragédia és bolondéria emlékidéző krónikája olvasható.