Kerékkutya

Szabadszájú könyvet írt (megint) Győry Attila, az 1989-1990-es évek fordulóján indult (cseh)szlovákiai) magyar írónemzedék egyik legegyénibb hangú tehetsége - szabadosságában talán az eddigi munkáit is meghaladót. Akinek az efféle, a végletesség és az olvasói tolerancia határát súroló szabadszájúságból elege van, jobb ha kezébe se veszi ezt a művet. Aki azonban mégis mellette dönt, élvezetes anyag- és nyelvkezelésű, lendületes cselekményvezetésű regényt, egy mondhatni klasszikus olvasatú szerelmi-háromszög-történetet kap kézhez a Kerékkutyával. A történet a mai sokarcú Pozsonyban játszódik, szereplői - szlovákok, magyarok, szerbek, művészek, pedagógusok, vállalkozók - a harmincas éveiket tapossák. Jobbára tragikus életsors jutott nekik osztályrészül, képtelenek túllépni saját árnyékukon, az önmaguk kiteljesítéséért folytatott keserves küzdelemben elszenvedett személyes kudarcaik elől a testi szerelem, az alkohol és a kábítószer önkívületébe menekülnek, s tulajdonképpen mind kerékkutyákként rohannak a végzetük felé.