Keresők - Örök kérdések régen és ma (Az út mindig jobb, mint a fogadó. CERVANTES)

Fordította: Feig András - Ismertető: Az 1914-ben született Daniel J. Boorstin az egyik legismertebb, legolvasottabb amerikai kultúrtörténész: enciklopédikus tudásról tanúskodó, átfogó könyvei és tanulmányai a színvonalas tudományos ismeretterjesztés ragyogó példái. A Keresők-ben, amely bizonyos értelemben a multikulturalizmus divatjával dacoló, hagyományosan "nyugati" mű, saját szuggesztív filozófiatörténetét írta meg a kezdetektől a XX. századig. Boorstin olyan kimagasló gondolkodók - filozófusok, írók, történészek, vallásalapítók - életét és fő elképzeléseit ismerteti és ütközteti össze, akik az emberi létezés értelmét és célját keresték, s akik eközben a legmaradandóbb kérdéseket tették fel, még ha maradandó válaszokat többnyire nem találtak is kérdéseikre. Boorston, a totalitarizmusok századának jellegzetes történészeként az embert "kérdező állatnak" tekinti, s eleve gyanúperrel szemléli azokat a gondolkodókat, akik elméletüket minden korra érvényes, tűzzel-vassal megvalósítandó megoldásnak tekintették. Szókratész szimpatikusabb neki, mint Platón, Voltaire-t jobban szereti Rousseau-nál, s a modern korból fontos számára néhány olyan gondolkodó - Carlyle, Emerson, Malraux stb. -, akiket az akadémikus filozófiatörténetek aligha említenének Mózes, Platón, Aquinói Szent Tamás, Descartes, Bergson, azaz a "legnagyobbak" között. Boorstin azonban nem akadémikus könyvet írt, hanem hangsúlyozottan szubjektív bevezetést a nyugati gondolkodás történetéhez, mintegy azt sugallva az olvasónak, hogy a filozófia történetét az ember önmaga alkothatja meg - mindazok életművéből, akik számára mint gondolkodó, kereső ember számára fontosak.- További ismertető: "Belelapozás". - - - - - - Tartalom: Néhány szó elöljáróban az olvasóhoz 7 Ősi örökség 9 A próféták útja: Egy felsőbb hatalom 11 A látóktól a prófétákig: az engedelmesség mózesi próbatétele 13 A szövetségkötő Isten: a hit izajási próbatétele 18 A hívő viaskodásai: Jób 23 Egy önmagát magyarázó világ: a gonosz Keleten 28 A filozófusok útja: Egy csodás belső szerv 35 Szókratész leleplezi a tudatlanságot 37 Az élőszóban rejlő élet 58 A platóni ideák másvilága 66 Az Utópia felé: nagybetűs Erények 77 Arisztotelész: Egy kívülálló Athénban 85 A józan ész útjain 91 Arisztotelész Istene és a változásokkal teli világ 103 A keresztény út: Közösségi kísérletek 109 A hívők testvérisége: az egyház 111 A hit szigetei: Kolostorok 125 A disputáció útja: egyetemek 142 A protestánst út változatai: Erazmus, Luther, Kálvin 161 Közösségi keresés 179 A felfedezés útjai: A tapasztalatok nyomában 181 Homérosz öröksége: a mítosz és a hősi múlt 183 Hérodotosz és a történettudomány születése 190 Thuküdidész államtudományt teremt 204 A mítosztól az irodalomig: Vergilius 211 Morus Tamás új utakon az Utópia felé 220 Francis Bacon látomása régi bálványokról és új hatalmakról 225 A lélektől az Énig: Descartes belső szigete 237 A liberalizmus útja 253 Machiavelli nemzeti törekvései 255 John Locke meghatározza a megismerés és a kormányzat határait 262 Voltaire civilizációra szólít fel 275 Rousseau a menekülés útját keresi 287 Jefferson amerikai törekvése 295 Hegel "a Földön létező isteni eszme" felé fordul 300 Utak a jövőbe 311 A történelem lendülete: A társadalomtudomány útjai 313 A fejlődés evangéliuma és tudománya: Condorcet-től Comte-ig 315 Karl Marx a végzet nyomában 327 A nemzetektől a kultúrákig: Spengler és Toynbee 334 Változóban a világ? 346 A kételkedés szentélyei 351 "Az egész történelem nem más, mint életrajz": Carlyle és Emerson 353 Kierkegaard a történelemtől a létezés felé fordul 364 Az igazságtól a tudatfolyamig - William James 372 A sokféleség vigasza és csodája 377 A zavarodottság irodalma 388 Egy formálódó világ: A keresésben rejlő cél 395 Acton: "A jövő Madonnája" 397 Az ellen-végzet bűvöletében - Malraux 406 Az idő újrafelfedezése: Bergson teremtő fejlődése 415 A titok lényegének meghatározása: Einstein egységkeresése 425 Ajánlott irodalom 443 Köszönetnyilvánítás 471 Névmutató 473 A szerzőről 481