,,A polgári állam versenyelvű. Semmilyen kormányzat nem betonozhatja be magát, mert a kormány nem azonos a nemzettel. Az európai integráció elmélyítése pedig összeegyeztethető a nemzeti érdekekkel. Nincs szükségünk szabadságharcra. Kiegyensúlyozott, a valódi közjót szolgáló normális, az európai polgári értékeknek megfelelő nemzeti kormányzást szeretnénk." Sárközy Tamás 1940-ben született Budapesten. Az állam- és jogtudományok doktora. Az ELTE jogtudományi karának elvégzése után az Építésügyi Minisztériumba került. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetében tudományos kutató, jelenleg kutató professzor. 1979-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (jelenleg Corvinus Egyetem), 2001-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára. 1987-88 között a kormány modernizációs irodájának vezetője, 1988-90 között igazságügyminiszter-helyettes, 1989-90 között deregulációs kormánybiztos, 2004-2005 között a kormányzati szervezet modernizációs javaslatát kidolgozó kormánybiztos. Jelenleg a Magyar Jogászegylet elnöke. 1985-ben Állami Díjat kapott, 2009-ben a Prima Primissima-díjat is elnyerte. A civiljog, a gazdasági jog, a társasági jog, valamint a kormányzati szervezetrendszer témájában több mint 60 könyvet és 300 tanulmányt írt. 1993 óta a Gazdaság és Jog című folyóirat főszerkesztője. Sárközy Tamás szerint a második Orbán-kormány nem maffiaállam, de nem is önálló, mások számára követendő magyar modell. Úgy véli, meg kellene szüntetni a ,,túlzáskormányzást", véget kell vetni a szakadatlan forradalomnak és a szükségtelen nemzeti szabadságharcnak. Stabilizálni kell az állam működését, meg kell szüntetni a kaotikus, gondolatnál is sebesebb frakció-törvényhozást. A kormányzás terén is középútra kell kerülni - nemzeti kormányzást kell megvalósítani, az Európai Unió gazdasági és jogi alapértékeinek tiszteletben tartásával. Sárközy Tamás legújabb könyve átfogó képet ad a második Orbán-kormány teljes kormányzati ciklusáról, és érzékelteti a 2018-ig terjedő kormányzati periódusban fennálló lehetőségeket. A hatalom sose szerette, ha valaki középen áll - Szolón törvényben rendelkezett arról, hogy az ilyen szedje a sátorfáját Athénból. Sárközy Tamás évtizedek óta nem hajlandó egyik oldalra sem állni. ,,Harag és részrehajlás" nélkül értékel; ugyanolyan higgadtan mond véleményt a ,,gondolatnál is gyorsabb jogalkotásról" vagy az ,,irányított nemzeti kapitalizmusról", mint a stadionépítési programról vagy a várható jövőről. Az ilyen vagy olyan előjelű populista summázatokhoz szokott választópolgár nem győz csodálkozni: jé, ezt így is lehet nézni? Egészen egyedi hangvétel ez a szakmaiságot és bírálatot hol kedélyes, hol cinikus megjegyzésekkel ötvöző stílus, benne az érintettség (szem- és fültanúság) váratlanul fel-felbukkanó adomáival. Tábori Zoltán
TARTALOM:
Előszó/11
Bevezetés /15
Mit értünk ebben a munkában kormányzáson? /15
1. A kormányzás körülhatárolása / 15
2. A kormányzó szervek mint a kormányzás szervezeti alanyai / 23
3. Kormányzás a közjó szolgálatában / 30
4. Kormányzati közpolitika, közigazgatás-irányítás és közintézménymenedzselés hármas egysége / 31
5. Stratégiai és operatív, formális és informális kormányzás / 43
6. Kormányzati technológia, stílus, nyelvezet / 44
7. A kormányzás értékelése / 45
I. RÉSZ
Előzmények - mint a második Orbán-kormány működését
részben meghatározó tényezők
I. fejezet
Személyiségjegyek - a családból-diákkorból származó adottságok / 51
A ,,csapat" összetétele, világlátása és stílusa / 51
II. fejezet
Az első Orbán-kormány öröksége / 69
Folytatás megnövekedett lehetőségekkel / 69
III. fejezet
Elhervadt rendszerváltozás, túlterhelt jogállam, túlépített
ellensúlyrendszer, működésképtelenné váló demokrácia / 85
1. Csalódás a rendszerváltozásban / 86
2. Szuperjogállami államszervezet csekély hatékonysággal /98
3. A balliberális blokk totális bukása 2006 ősze után /105
II. RÉSZ
A második Orbán-kormány kormányzásának folyamata és elvi alapja
IV. fejezet
A kormányzás menetéről /115
1. A kormányzati ciklus egysége / 115
2. Az indulás és a megalapozás / 118
3. Az Alaptörvény hatálybalépésétől 2013 nyaráig /135
4. A megszilárdulás időszaka 2013 nyarától a 2014. áprilisi hatalmas választási
győzelemig 144
V. fejezet
Az új rendszer ideológiai-közjogi alapja: a nem egészen
gránitszilárdságú Alaptörvény mint félforradalmi, félkartális-féltörténeti, elsődlegesen politikai alkotmány /149
1. Az ,,aggályos" gyorsított előkészítés és elfogadtatás /149
2. Az Alaptörvény szellemisége /156
3. A történeti alkotmány ellentmondásos beépítése egy kartális alkotmányba /168
III. RÉSZ
A ténylegesen elnöki kormányzás összetevői
VI. fejezet
A kormányzás szerkezete /177
1. Általános jellemzők - a kormányzás hármas felépítése /177
2. A ,,formális" kormány összetétele - integrált minisztériumok / 181
3. A kormányzati vezetők jogállása /192
4. A parlamenti kormányzás /199
5. A civilekkel partneri (nem) kormányzás unortodox módra / 205
VII. fejezet
Elkülönült hatalmi ágak ellensúlyi szerep nélkül / 209
1. Mi minősül önálló hatalmi ágnak? / 209
2. Köztársasági elnök / 212
3. Az Alkotmánybíróság - hatáskörszűkítés, -bővítés némileg pártosan / 214
4. Az egységes ombudsmani rendszer - az alapvető jogok biztosa / 220
5. Igazságszolgáltatás / 222
6. Információs hatalom - médiafelügyelet / 231
7. Gazdasági hatalmi ágak - Számvevőszék, Költségvetési Tanács, jegybank, versenyhatóság / 237
8. Összefoglalás: az ellensúlyok jelentős csökkenése / 243
VIII. fejezet
A jogállamiság-felfogás megváltozása, avagy
a jogállamiság korlátozása / 245
1. Az új jogállamiság-felfogás lényege / 245
2. A gondolatnál is gyorsabb, nagyon nem minőségi jogalkotás / 261
3. Egy viszonylagos kivétel - az új Polgári Törvénykönyv / 272
IV. RÉSZ
A gazdasági-társadalmi-kulturális élet átformálása
állami közpolitikai beavatkozással
IX. fejezet
Törekvés egy félállami-félpiaci gazdaság létrehozására / 285
1. A gazdasági alkotmányosság változása / 285
2. Irányított nemzeti kapitalizmus / 293
X. fejezet
Ideológiai váltás emlékezetátépítéssel / 305
1. Történelemszemléleti revízió / 305
2. Térfoglalás az oktatásban-kultúrában / 311
XI. fejezet
A sport mint nemzetstratégiai ágazat / 321
1. A sport kormányzati (indokolt/indokolatlan) kiemelése / 321
2. Az alapvető nemzetközi sporttendenciák és az ezekre való kormányzati reagálás / 326
3. A sportirányítás és a sportfinanszírozás új rendszeréről / 338
4. Stadionépítés - labdarúgás - Felcsút - ,,VIP-páholy" / 346
Zárógondolatok
Értékelés: És mi a jövő? / 353
1. Folytatás következik - a nemzeti államcentrikus kormányzás folytatása / 353
2. Folytatás következik - a de facto prezidenciális kormányzás folytatása / 366
3. Az ugyancsak populáris vád: gengszterek uralma / 375
4. A folytatás lehetséges két útja / 379
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
