Kézai Simon magyar krónikája

Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről. Kézai Simon magyarokról szóló krónikája 1283 körül keletkezhetett. A mű a hunok és a magyarok történetét beszéli el, ezért szokták a Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és magyarok viselt dolgai) címen is emlegetni. Megtaláljuk benne a csodaszarvas történetét, valamint a hun-magyar rokonság leírását. Kézai a hunokkal hozza kapcsolatba a székelyeket is, s azt írja, hogy az Attila halála után kitört testvérháborúban vereséget szenvedtek, s Csigla mezején várakoztak Árpádnak és népének megérkezéséig. Szintén Kézai gestájából ismerjük a turulmadár nevét. Bevezetés. A legrégibb reánk maradt egyetemes ma- gyar történelmet veszi az olvasó Kézai Simon mes- ternek, IV. (Kún) László király hü udvari pap- jának krónikájában. A XI. század nagy magyar szentjeinek: Istvánnak, Imrének, Gellértnek és Lászlónak le- gendáwal Índúl meg történetírásunk. A nemzetet alig látjuk bennük, csak a kitünő szentek szc- mélyét, mintha csak azt akarnák jelezni, hogy maga a nemzet ekkor még nem illeszkedett be u N ugot keresztény kulturajába. és csak az a nú- hany kiváló alak köti ahhoz. A mint azután, szá- zadok multán, nemzetünk maga is részesévé és tényezőjévé válik Nyugoteurópa müvelődésénck, történetírásunk tágult keretében a nemzet történel- mének rajza is hel et talál. Anonymus, ll. Béla király jegyzője, és jó félszázad mulva Rogerius, nagyváradi kanonok, nemzeti történelmünk csak egy-egy roppant fon- tos mozzanatának adja bőven színezett rajzát: az első a honfoglalását, a második a tatárpusztitásét. Kézai szükebb, sőt néhol nagyon is szűk meder- ben, de az egész magyar történelmet összemarkolja, a honfoglalastól Kún Lászlónak a kunokon nyeit hodmezei gyózclméig, 1280. augusztusáig. Sőt valójában ennél is többet ad: szerinte a hún és ma- gyar édes testvér a magyar történelmet tehát a húnok bejövetelével, ,,az első bejövetellel" kell kezdeni, Árpád népének beköltözéséről már csak mint ,,visszatérésrol" lehet beszélni.