Kiment a ház az ablakon... (Költészet és játék)

Lukácsy András, az ismert irodalom- és színházkritikus népszerű könyveiben egy különös művelődéstörténeti témát közelít meg, más és más oldalról. Elmés játékok, játékos elmék című kötetében az irodalmi játékok históriáját, a Népek játékaiban összehasonlító módszerrel öt világrész legismertebb sportjátékait dolgozza fel. Az idősebb Pieter Brueghel Gyermekjátékok című festménye alapján készült képeskönyvben a reneszánsz játékvilágáról mesél. Ezúttal "komolytalan" könyvet írt líráról és játékosságáról: magyar és nemzetközi példákon kívánta bemutatni, "hogy a vidámság, a gondtalan kedély, a tréfás kedv, a csúfolódás vagy akár csak egy képtelen formai ötlet is lehet versírásra indító alkalom mindenkor." Paszkvillusok és szatírák, gúnyiratok és csípős diákdalok, travesztiák és paródiák, irodalmi társaságok jókedvű vers- vetélkedői és levelezése szerepelnek a kötetben, azután alkalmi költemények - köszöntők és hirdetések, rímes feliratok és sírversek, meg az erotikus költészet számos szép darabja is. Vaskos fejezet foglalkozik a vers-formajátékokkal és a rímjátékokkal, a "felfordult világ" költészetével és a mai nonszensszel, s érinti a szerző századunk avantgardjának és neo-avntgardjának költészet határait feszegető kísérleteit a dadaizmustól a lettrizmusig és a vizuális költészettől a konkrét líra meghökkentő darabjaiig. Példáit a népköltészet és a műköltészet legjava alkotásai közül veszi, de szívesen tallóz a különböző korok köz-lírájában, s végül fejezetet szentel az irodalom alatti irodalom, a fűzfapoézis és a dilettáns líra "gyöngyszemeinek" is. Lukácsy könyvét, amely a költészetet merőben szokatlan nézőpontból közelít meg, a bemutatott költők sajátkezű rajai, képversek és tipogrammok, s hangulatot festő facsimilék illusztrálják.