Kiskunhalom

Ez a könyv a két háború közti magyar írószociográfiai irodalom úttörõ, klasszikus remeke, írója szülõfalujáról, Apostagról. Egyetlen nap leltára, hajnaltól hajnalig tartó huszonnégy óra eseménymozaikjainak egy-máshoz illesztése, 1932. augusztus tizenhetedikén, szerdán. "Kemény, öröm és szépség nélküli élet bontakozik ki ebben a falu-monográfiában. - írta a Kiskunhalomról 1934-ben Bálint György. - Ridegség, gõg és kapzsiság egyrészrõl, fásultság, kétségbeesés, kény-szerű, eltompult megalázkodás másrészrõl: ez Kiskunhalom életének lelki tartalma." József Attila pedig baráti levélben így jellemezte a könyvet: "Bennem szinte szorongást keltett a Kiskunhalom végzetszerûsége. Mert nem az a végzetszerű, hogy ,a hõs a végén elbukik’, hanem hogy ,a hõs’ egy pakli dohányt vesz a trafikban, hogy tehát soha senki nem lehet hõs."