Kolera a parókián

A könyv három kisregényt foglal magába, melyek három helyszínen, három korszakban játszódnak. A címadó írásban az 1849-es szabadságharc idején dúló kolerajárvány eseményei elevenednek meg. Hogy miért éppen Pécelen? A válasz nagyon is kézenfekvő: az író és ősei péceliek. Az elődök némelyike is kolerában hunyt el. A másik írás az előző évszázad elején játszódik. Egy beszédhibás férfi életének tragikus szakasza pereg le előttünk. A főszereplőt a kirekesztettség és az előítéletek miatt gyermekgyilkossággal vádolják. Senki sem áll mellé: magának kellene bebizonyítania az ártatlanságát. A harmadik kisregény az 1960-as évek tájékára viszi az olvasót. Két geodéta jelenik meg egy tanyavidék utolsó portáján. Itt már egy anya és a lányával él csupán. Az akkori pártpolitika az összes többi tanyát felszámolta, őket azonban a körülmények maradásra kényszerítették. Lenne egy utolsó lehetőségük a távozásra, ám az asszony, aki beleszületett ebbe az életmódba, valamiért fél egyedül belevágni a változtatásba.