Konstantinápoly eleste 1453.

1453 májusában a törökök elfoglalták Konstantinápolyt. Európa már több mint egy évszázada észlelhette a török veszélyt, jól tudták azt is, hogy az egykor hatalmas Bizánci Birodalom fõvárosa - az egész birodalom immár szinte csak a fõvárosból állt - végveszélyben volt. A törökök diadalának híre mégis bizonyos értelemben meglepte a Nyugatot, amely addig is csak elhanyagolható segítséget nyújtott Bizáncnak. A görögök évszázadokra rabságba süllyedtek, a törökök azonban új fõvárosra tettek szert, és megszilárdították hatalmukat. A Bizáncból elmenekült művészek és tudósok ugyanakkor hozzájárultak az európai reneszánsz felvirágozásához. Bizánc kétségbeesett küzdelme meglepõ lehet a nyugati olvasónak, de nem a magyarnak… A könyv minden magyar vonatkozása - amint az Runcimannél szokásos - pontos és igaz. Aki elolvassa Bizánc elestének történetét, jobban megérti azt is, miért örvendeztek annyira három évvel késõbb Európában a nándorfehérvári diadalnak, amely, ha ideiglenesen is, de megállította a törökök 1453-ban még feltartóztathatatlannak tûnõ elõrenyomulását.