Korai személyiségfejlődés és terápiás folyamat

Amíg az 1994. évi konferencia az újjászülető magyar- pszichoanalízis számos különböző irányzatát mutatta be, addig az 1995-ös tudományos ülésszak méltán tekinthető a Budapesti Iskola hagyományainak valamint tanításainak továbbfejlesztéseként. Az öt fejezet mindegyikében megtalálható a második világháború előtti magyar pszichoanalízis egy vagy több neves tagjának a nemzetközi pszichoanalízisre akkor és azóta is hatást gyakorló gondolata. Elsősorban a merész újítók: Ferenczi, Bálint és Hermann azon elméleti konstrukciói, amelyek annak idején forradalmi elképzelésként hatottak és kihívták Freud szigorú bírálatát, de amely elméletek az eltelt idő során mégis helytállónak bizonyultak. Margaret Mahler munkásságának kapcsolatát a Budapesti Iskolával szükségtelen részletezni. Az "anya és csecsemője" című fejezet a tárgykapcsolatnak a Budapesti Iskolában már a húszas években megjelenő, és a mai magyar pszichoanalízis gyakorlatában is hangsúlyozottan aktuális képét nyújtja. Az elméleti problémákkal foglalkozó rész szintén az egykori magyar pszichoanalízis motívumait hordozza: a bálinti regresszió fogalmát, a trauma elméletét Freudtól Ferenczin át a kohuti Selbst-objektnek tárgykapcsolati vonatkozásáig. A terápiával foglalkozó fejezet minden egyes dolgozatában szintén megjelentik a Budapesti Iskola tárgykapcsolati, illetve fokális terápiás elképzelése, végezetül az "egyéb témák" címet viselő fejezetben Szondi Lipót tanítása mellett megtalálható Bartók Béla műveiben a tárgykapcsolat érzelmi reprezentációjának pszichoanalitikus szempontok alapján történő elemzése. TARTALOM Szerkesztői előszó 5 Megnyitó (Flaskay Gábor, a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület titkára) 7 Mahler emlékülés 9 Bakó Tihamér: A kríziskatlan korszak (Gondolatok a pszichoanalitikus kezelés egyik átmeneti időszaka kapcsán) 11 Gergely György: Szimbiotikus folyamatok a korai lelki fejlődésben: Mahler szimbiózis-fogalmának újraértékelése 19 Nemes Lívia: Fordulópontok a csecsemő lelki életének pszichoanalitikus felfogásában 28 Anya és csecsemője 35 Raffai Jenő: Beágyazódás. Mi történik anya és magzata között? 38 Ajkay Klára: Az anya-reprezentáció jelentősége terhesekkel folytatott pszichoanalitikus konzultációkban 48 Halász Anna: Félelemben született. Egy csecsemőkonzultáció és szupervíziójának története 55 Alpár Zsuzsa - Ingusz Iván: Az anya-csecsemő konzultáció implicit csecsemőképe 62 A pszichoanalízis elméleti problémái 71 Bokor László: Regresszió és terápiás folyamat - Van-e királyi út? 73 Pfitzner Rudolf: Fordulatok a trauma elméletében és kezelésében 81 Erdély Zoltán: Az anya-gyermek kettős egység, az ego-self szópár és az autonóm személyiség 88 A pszichoanalitikus terápia gyakorlata 95 Virág Teréz: Gyógyító rajzolás 97 Klaniczay Sára: Az "akusztikus" és vizuális" fogalmak hermanni jelentése 105 Erdélyi Ildikó: A tér a pszichoanalízisben és az első interjú helyzetében 111 Lőrincz Zsuzsa: A pszichoanalitikus első interjú és traumafeldolgozás 116 Vikár György: Vezethet-e rövid pszichoterápia élettörténeti változásokhoz? 122 Szilágyi Júlia: A test beszél 126 Riskó Ágnes: Étkezési zavarban szenvedők pszichoanalitikus terápiájának kezdeti nehézségeiről 131 Luka László: A svájci betegpénztárak és a pszichoanalitikus kúra 141 Csillag Mária: Pszichopatológiai tüentek egyfajta értelmezési kísérlete a halántéklebeny-epilepsziások vizsgálatai kapcsán nyert eredmények alapján 147 Horgász Csaba: Tárgyreprezentáció a zenében. Bartók I. hegedűversenye és Két arcképe keletkezéstörténetének pszichoanalitikus elemzésével illusztrálva 152