Környezetvédelmi demokrácia a gyakorlatban

Immár több mint tíz éve, hogy megkezdődött Magyarországon a demokratikus átalakulás, s ennek egyik első megnyilvánulásaként a környezetvédelmi demokrácia is fejlődésnek indult. Százával szerveződtek a környezetvédelmi egyesületek, civil szervezetek, szaporodtak a civil kezdeményezések, s az emberek kezdték felismerni, hogy joguk van tudni mi történik velük, körülöttük, nemcsak szűk családjukban hanem a közösségben ahol élnek, s szélesebb környezetükben is. Megszületett az Adatvédelmi Törvény, s vele az Adatvédelmi Biztos intézménye, majd a Környezetvédelmi Törvény és a különböző környezetvédelmi szektorális törvények, amelyek ma már számos jogi lehetőséget biztosítanak a közösségi részvételre. TARTALOM Előszó 13 Bevezetés 15 1. A közösségi részvétel jogintézményének társadalmi környezete 17 1.1 A közösségi részvétel fogalma 17 a közösségi részvétel az ügyféli jogokhoz képest - közérdek - speciális jogosítványok 1.2 A közösségi részvétel kialakulása 17 utólagos tudomásra jutás - tiltakozó akciók - a környezettudatosság növekedése 1.3 A közösségi részvétel jelentősége 19 a. A közösségi részvétel jelentősége a környezet védelmének szempontjából 19 ,,a környezet nagy" - a környezetvédelmi államigazgatás forráshiányos - a környezetvédők sajátos szakmai felkészültsége - a NIMBY-szindróma b. Az államigazgatási eljárás átláthatósága és elszámoltathatósága 20 az adófizetők pénze - a hivatalnokok társadalmi elfogadottsága - a demokrácia időigényessége c. Nemzetközi kötelezettségek, az új igazgatási felfogás terjedése 20 Rio - Aarhus - Londoni Egyezmény - Uniós szabályok 2. A közösségi részvétel nemzetközi szabályai 2.1. Az Aarhusi Egyezmény 21 a. Az Aarhusi Egyezmény létrejötte, további fejlődése 21 az európai környezetvédelmi miniszterek találkozói - aláírások és ratifikációk - a munkacsoportok. b. Az Aarhusi Egyezmény főbb rendelkezései 22 a közösségi részvétel rendszere - a három pillér, alapelvek és definíciók - részvételre képesítés - ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2.2. Az EU közösségi részvételi szabályai, különös tekintettel a vízügyi jogszabályokban található szabályokra 22 2.2.1. Általános részi szabályok 25 az információs irányelv - a hatásvizsgálati irányelv - az IPPC irányelv - az EPER információs rendszer és a PRTR viszonya 2.2.2. Különös részi szabályok 25 a. A vízvédelmi keretirányelv közösségi részvételi rendelkezései 25 a közösségi részvéte/t szabályozó 14. § - véleménynyilvánítás és konzultáció - részvételre képesítés - közösségi részvétel az ellenőrzésben és visszacsatolásban b. A szennyvíz-irányelv közösségi részvételi rendelkezése 26 közösségi részvétel mint járulékos jogintézmény - aktív és passzív információszolgáltatási kötelezettségek c. Titokvédelem a közösségi vízjogban 27 az Egyezményen túlmenő régebbi titokfajták a talajvízvédelmi irányelvben - az aggregált kibocsátási és a környezetállapotra vonatkozó információ mint alkivétel d. Az ivóvízre vonatkozó európai jog és a közösségi részvétel 27 közösségi részvétel mint a kivételképzést hátráltató jogintézmény - szuperaktív információszolgáltatás az ellenőrzés nélküli egyedi szolgáltatóhelyekről - ,,termékjelzés" - a 98/83/EC Irányelv információs szakasza 2.3. A nemzetközi vízvédelmi jog közösségi részvételi szabályai 29 a. Közösségi részvétel a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló nemzetközi szerződésben 29 önálló szakasz a nyilvánosság tájékoztatásáról - titokvédelem a Helsinki Egyezményben b. A Londoni Vízegészségügyi jegyzőkönyv 30 a közösségi részvétel mint alapelv - funkcionális közösségi részvételi rendelkezések - önálló szakasz a részvételre képesítésről c. A Duna védelméről és fenntartható használatáról szóló nemzetközi egyezmény 31 a vízi környezet állapotára vonatkozó információ korlátozás nélküli kiszolgáltatása 2.4. A közösségi részvétel egyéb nemzetközi szabályai, és az érvényesítésükre irányuló erőfeszítések 31 Amerika-közi stratégia a közösségi részvétel elősegítésére - a World Resources Institute (WRI) nemzetközi indikátorai a környezeti demokrácia mérésére 3. A közösségi részvételre vonatkozó általános szabályok a magyar jogban 33 3.1. Alkotmányjogi alapok 33 3.1.1. Garanciák az Alkotmányban 33 az egészséges környezethez való jog - a testi és lelki egészséghez való jog - a véleménynyilvánítás szabadsága, a közérdekű adatok megismerésének joga és a sajtószabadság Kérdés: Mit kell tenni akkor, ha az ügyintéző úgy látja, hogy az általa alkalmazott alacsonyabb szintű jogszabály (törvény, kormányrendelet, . miniszteri rendelet stb.) ellentétben áll az Alkotmányban biztosított jogosultságokkal? 3.1.2. Az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 34 az adatok és gondolatok megismerési szabadságának korlátozási lehetőségei és feltételei Kérdés: Mit kell tenni akkor, ha az ügyintéző úgy látja, hogy az általa alkalmazott alacsonyabb szintű jogszabály (törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet stb.) vagy töretlen joggyakorlat ellentétben áll egyes nemzetközi szerződésekkel? 3.1.3. A jogalkotásról szóló törvény közösségi részvételi rendelkezései 35 a. A jogalkotásról szóló törvény általános rendelkezései 35 a jogszabály jelentősége a közösségi részvétel egész rendszere szempontjából - a közösségi részvétel alanyai b. A közösségi részvétel időszerűsége 36 részvétel a jogalkotási programokban c. Jogszabálytervezetek véleményezési eljárása 36 a részvétel hatékonyságának feltételei d. A társadalmi vita ,,elfeledett" szabályai 37 Kérdés: Mi a jogkövetkezménye annak, ha a jogszabály előkészítéséért felelős szerv a Jogalkotási Törvényben ()tv) meghatározott közösségi részvételi szabályokat nem tartja be? Kérdés: Vonatkoznak-e a leírt közösségi részvételi szabályok az önkormányzati rendeletek, így pld. a település-rendezési tervek elfogadására is? 3.2. A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok 39 régi jogszabály új társadalmi környezetben a. A közérdekű bejelentésekben eljáró hatóságok meghatározása 40 b. A közérdekű bejelentés és a közérdekű javaslat meghatározása 40 a költségekre vonatkozó bírói gyakorlat c. A közérdekű bejelentés és javaslat elintézése 41 a bejelentés megtétele - a szóbeli eljárás megengedettsége - illetékmentesség - az elfogultság szabályozása - intézkedések d. A közérdekű bejelentést vagy javaslatot tevő védelme 43 a bejelentő védelmére és a jóhiszeműség vizsgálatára vonatkozó bírói gyakorlat e. A panasz 44 a panasz szubszidiáris jellege - ,,vásárlók könyve" f. A végrehajtás garanciái 44 kétévenkénti elemzési kötelezettség - a tömegtájékoztatásnak szánt szerep - a rövid úton történt bejelentések Kérdés; Vonatkoznak-e a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézésére az Áe. rendelkezései? Kérdés: Mi a teendő akkor, ha egy beadványt az ügyfél közérdekű bejelentésnek nevez, de azt fellebbezésnek is lehetne minősíteni? 3.3. Az államigazgatási eljárás általános szabályai - az ügyféli jog és a közösségi részvétel 46 3.3.1. A közösségi részvételt alátámasztó alapelvek 46 törvényesség, demokratizmus, humanizmus - az együttműködés elve - a jóhiszemű közreműködés és a tájékoztatás elve 3.3.2. Az ügyfél fogalma 47 a szerv, amelynek feladatkörét az ügy érinti - az Országos Vízügyi Igazgatóság egy jogesete - a nem jóhiszeműen eljáró ügyfelekkel kapcsolatos eljárás - a Legfelsőbb Bíróság álláspontja a kereshetőségi jogról Kérdés: Mit jelent az Áe. 3. § (4) bekezdés II. fordulatában a ,,szerv" kifejezés? 3.3.3. Az ügyféli jogkör tartalma 48 a. Az eljárás megindítása, kezdeményezése, illetőleg a más által indított eljárásról történő értesítés 48 a kérelem visszavonása - a kérelem beadásának eljárási könnyítései - az államigazgatási szerv hallgatása/vonakodása b. Az eljárási cselekmények megfelelő rögzítésének kezdeményezése 51 c. Képviselet 51 d. Részvétel egyes eljárási cselekményekben 51 e. bizonyítás anyagának szolgáltatása 51 az ügyfél nyilatkozata és a tanúvallomás bizonyító erejének összevetése - a valótlan tényállítás szankciója f. Második szakértő kirendelésének indítványozása a költségek kérdése 52 g. Aktív részvétel a tárgyaláson 52 h. Közbenső eljárás megindítása 52 i. Iratbetekintés 53 ügyfelek és egyéb érdekeltek - a tanácskozásról és szavazásról készült jegyzőkönyvek és egyéb kivételek j. A határozat indokolási kötelezettsége ellenérdekű ügyfél részvételére tekintettel 53 k. A határozat kézbesítése 53 I. A határozat kijavításának vagy kiegészítésének kezdeményezése 53 m. Jogorvoslati jog 54 3.3.4. Az ügyféli jog és a részvételi jogkör összevetése 54 a közösségi részvétel három pillére - részvételre képesítés Kérdés: Az ügyféli jog és a közösségi részvétel jogának nagyfokú egybeesése jelenti-e egyben azt is, hogy minden részvételre jogosultnak egyúttal ügyféli joga is van? 3.4. Az Adatvédelmi Törvény 55 a. A személyes adat és a közérdekű adat meghatározásai 55 a jogi személyek ,,személyes" adatai b. Az aktív és passzív információszolgáltatási kötelezettség az Adatvédelmi Törvényben (Atv.) 56 ,,elektronikus információszabadság" - a Bács-Kiskun megyei modell - a részvételre képesítés jelentősége c. A kivételek 57 államtitok - szolgálati titok - a belső kommunikációra készült adat - döntés-előkészítő adat d. Az adott hatóságnál nem található adatra vonatkozó, és az ésszerűtlenül vagy homályosan megfogalmazott kérés 60 ,,adat, ami nincs" - a ,,kezelésében levő" kifejezés értelmezése - a más formában rendelkezésre álló adat - a Legfelsőbb Bíróság egy jogesete e. Az adatszolgáltatás határideje és költségei 60 A Legfelsőbb Bíróság jogesete a nagymennyiségű fénymásolást igénylő kérésről - ,,Kié az információ és mi az ára?" í. Eljárási garanciák és jogorvoslatok 60 az Adatvédelmi Biztos értesítése - az Adatvédelmi Biztos állásfoglalásának kérése - rendkívüli bírósági jogorvoslat Kérdés: Jogszerű-e, ha a hatóság ragaszkodik ahhoz, hogy az irattanulmányozás ideje alatt a hatóság képviselője jelen legyen? Kérdés: Megtiltható-e a kérelmező számára a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumok lemásolása? Kérdés: Érvényesíthet-e kártérítési felelősséget az államigazgatási szervvel szemben az, akinek üzleti titkot tartalmazó dokumentumát államigazgatási szerv az Atv. alapján harmadik személynek kiadta? Kérdés: Fenyegethetik-e az Atv. alapján eljáró tisztviselőt a titoksértés büntetőjogi következményei? Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az államigazgatási szerv nem rendelkezik a kért információval, és nem ismert számára olyan szerv, amely az információ birtokában van? Kérdés: Szabályozhatja-e egy önkormányzat az adatkéréssel együtt járó költségtérítési kötelezettséget? 3.5. Sajtójog 65 a. A Sajtótörvény alapelvi szintű rendelkezései 66 hiteles, pontos és gyors tájékoztatás b. A tájékoztatáshoz való jog konkrét megjelenése 66 a felvilágosítás; meptagadásának esetei - a felvilágosítás egyeztetése az c. Az újságíró jogállása 66 a cikk tervezetének bemutatása az interjúalanynak - az újságíró védelme a közérdekű bejelentést tevők védelmének szabályai szerint Kérdés: Van-e szankciója annak, ha az újságíró megtagadja a cikk tervezetének előzetes bemutatását, vagy egyéb módon megszegi az Sajtótörvény (Stv.) 11. §-ában meghatározott kötelezettségeit? 3.6. Statisztikai jog 66 a Statisztikai Törvény ellentmondásos szabályozása - az egyedi adat fogalma - a KSH feladatai az információszolgáltatás terén Kérdés: Kiadható-e a Statisztikai Törvény alapján gyűjtött, de a hatóság kezelésében levő közérdekű adat, ha az egyedi jogi személyekre vonatkozik? 4. A környezetvédelmi jog közösségi részvételi szabályai 4.1. A Környezetvédelmi Kódex közösségi részvételi rendelkezései 71 4.1.1. A közösségi részvétel kitágított fogalma a Környezetvédelmi Törvényben (Kvtv.) 71 részvétel egyedi hatósági ügyekben - részvétel az államigazgatás szervező munkájában - a lakossági csoportok önálló környezetvédő tevékenysége 4.1.2. A közösségi részvétellel kapcsolatos definíciók és alapelvek 72 érintett; érintett önkormányzat - tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság 4.1.3. A környezeti információs rendszerrel és a tájékoztatással kapcsolatos szabályok 72 a Környezetvédelmi Kódex rendelkezéseinek közvetlen alkalmazhatósága - környezetvédelmi adatok bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba - a bejegyzés törlése 4.1.4. A Kvtv. külön közösségi részvételi fejezete 73 a. Az ,,állampolgárok" kifejezés értelmezése 73 a nem magyar állampolgárok és a hontalanok jogállása a közösségi részvételben b. A közérdekű bejelentésekkel való összefüggés 74 c. A közösségi részvétel alanyai 74 magánszemélyek, társadalmi szervezetek és önkormányzatok - a gazdasági szervezetek közösségi részvételi jogosítványainak kérdése d. Társadalmi szervezetek részvételi jogosítványai 74 a garanciális háttérszabályok jelentősége e. A környezetvédő alapítványok jogállása 75 az alapítványok önálló tevékenysége - a ,,társadalmi szervezet" kifejezés többes értelmezése f. A ,,környezetvédelmi" államigazgatási eljárások 75 környezetvédelmi engedélyezési ügyek - a környezetvédelmi hatóságok szakhatósági részvételével zajló ügyek - a Kvtv. hatályával kapcsolatos rendelkezések jelentősége g. Részvétel a stratégiai jellegű döntésekben 76 rendezési tervek, jogszabály-előkészítés - a minisztériumoknak a környezetvédelemmel összefüggő jogalkotási terveik megküldésére irányuló kötelezettsége h. Kezdeményezési jog 77 i. Közösségi részvétel polgári jogi ügyekben 77 a társadalmi szervezetek korlátozott jogosultságai - a társadalmi szervezetek által indított perek összefüggése a közvetlen károsultak pereivel Kérdés: Vajon csak az állami költségvetésből fedezett vizsgálati adatok közérdekűek a környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó adatok közül? Kérdés: Kik a közösségi részvétel alanyai? 4.2. Közösségi részvétel környezeti hatásvizsgálati ügyekben 79 egy gyakorlati felmérés tapasztalatai a. Adatszolgáltatás a beruházónak 79 adatszolgáltatás vs. polgári jogviszony b. A közösségi részvétel alanyai a hatásvizsgálati eljárásban és értesítésük módja 80 lakosság, társadalmi szervezetek, önkormányzatok - az önkormányzatok választási lehetősége c. Közösségi részvétel az előkészítő szakban 80 az írásbeliség dominanciája - a közzététel új szabályai - az észrevételek figyelembevétele d. Közösségi részvétel a részletes szakban 81 közérthető összefoglaló - közmeghallgatás Kérdés: Kezelhetők-e együtt a hatásvizsgálati eljárásokban az önkormányzatoktól különböző jogcímeken érkező vélemények? Kérdés: Ki vezeti le a közmeghallgatást? 4.3. Közösségi részvétel a környezetvédelmi jog különös részében 83 4.3.1. A felszín alatti vizekre vonatkozó új szabályozás közösségi részvételi vonatkozásai 83 a. Közösségi részvétel rendkívüli helyzetekben 83 ingatlan-nyilvántartási bejegyzés b. A Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer 84 Az Atv. alkalmazása - az üzleti titokra vonatkozó speciális szabályok - a statisztikai adatszolgáltatás és a közösségi részvétel keretein belül végzett adatszolgáltatás elvi különbözősége 4.3.2. Közösségi részvétel a természetvédelmi jogban 84 részletesen kidolgozott részvételre képesítési szabályok - a polgári természetőrség 4.3.3. Közösségi részvétel a hulladékokra vonatkozó szabályokban 85 a. A Kormány és az önkormányzatok aktív tájékoztatási kötelezettsége, valamint a jogalanyok adatszolgáltatási kötelezettsége 85 a. Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer adatainak nyilvánossága b. Közmeghallgatás a hulladékgazdálkodási jogban 87 c. Részvételre képesítési szabályok a hulladéktörvényben 87 d. Közösségi részvételi szabályok a veszélyes hulladékról szóló kormányrendeletben 88 a feldolgozott adatokhoz való hozzáférés - a költségtérítés kérdései Kérdés: Ki a felelős a különböző környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott közösségi részvételi szabályok megfelelő végrehajtásáért? 4.4. Közösségi részvétel a környezetvédelemmel rokon jogterületeken 89 az Államigazgatási eljárás (Áe). és a Kvtv. szabályainak alkalmazása - az Adatvédelmi Biztos vonatkozó állásfoglalásai 5. A vízgazdálkodási jog közösségi részvételi szabályai 5.1. A vízgazdálkodási nyilvántartások használatának kormányrendelet szintű szabályai 91 5.1.1. A vízgazdálkodási hatósági eljárás információs szabályai 91 vízikönyv - közhitelesség és alapadat - ügyfélnyilvánosság 5.1.2. Vízgazdálkodási alapadatok 92 Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR) 5.2. A vízgazdálkodási nyilvántartások használatának miniszteri rendelet szintű szabályai 93 5.2.1. Vízrajzi tevékenység 93 a vízgazdálkodási államigazgatási szervezetrendszer információval kapcsolatos feladatai - a feldolgozott adatokért járó ráfordítás-arányos térítés - a szolgáltatott adatok továbbadásának garanciális szabályai 5.2.2. Vízgazdálkodási nyilvántartás 95 természettudományos, gazdasági és jogi adatok - a Helsinki Egyezmény szabályaival történő összevetés 5.3. A vízgazdálkodási információkra vonatkozó rendelkezések táblázatos bemutatása 96 Kérdés: Ki lehet-e adni az ügyfelektől származó adatokat? 5.4. Az információszolgáltatáson kívüli részvételi jog lehetősége a vízgazdálkodási jogban 98 Területi Vízgazdálkodási Tanácsok 6. A titokvédelem államigazgatási és polgári jogi vonatkozásai 101 6.1. Kivételek az Atv.-ben 101 belső használatra készük és döntés-előkészítéssel összefüggő adatok - a személyes adatok megítélése 6.2. Az államtitok 102 minősítési eljárás, minősítésre jogosultak, államtitokkör - az adatvédelmi biztos állásfoglalása a bős-nagymarosi üggyel kapcsolatban 6.3. A szolgálati titok 103 minősítési eljárás, minősítésre jogosultak Kérdés: Mik a jogkövetkezményei annak, ha egy arra jogosított szerv nem készítette el a Titokvédelmi Törvény (Ttkv) 27. § (4) bekezdésében megadott három hónapos határidő lejáriáig a szolgálati titokköri jegyzékét? 6.4. Az üzleti titok 105 konjunktív elemek a Ptk. szabályában - az új versenyjogi szabályozás a titokgazda tevékenységére vonatkozóan - az adatvédelmi biztos állásfoglalása a 12 felügyelőségtől kért bírságolási adatokról 6.4.1. Az Adatvédelmi Biztos állásfoglalásai az üzleti titokkal kapcsolatban 108 6.5. Szerzői jog, szabadalmi jog 111 6.6. A polgári jogi alapú titokvédelemhez és a környezeti adatok hozzáférhetőségéhez fűződő érdekek összeegyeztetésére tett kísérletek 111 a környezeti hatásvizsgálati eljárás vonatkozó szabályai - a Legfelsőbb Bíróság és az Adatvédelmi Biztos gyakorlata 7. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási adatok hitelessége 115 7.1. Közhitelesség az ingatlan-nyilvántartásban 115 a bejegyzett jog fennállásának vélelme 7.2. A polgári eljárásjog közokirat-fogalma 116 a közigazgatási szerv ügykörében, meghatározott alakban kiállított okirat 7.3. Hitelesség a mérésügyben 116 7.4. Hitelesség-fogalom a környezetvédelmi és vízgazdálkodási adatszolgáltatás számára 117 7.5. A hitelesség, és az államigazgatási szerv felelőssége az adatszolgáltatásért 117 általános kártérítési felelősség - szerződéses felelősség 8. A környezetvédelmi és vízvédelmi eljárások költségei az ügyfelek és a közösségi részvétel alanyai számára 119 8.1. Az államigazgatási illeték 119 8.1.1. Általános szabályok 120 8.1.2. A vízügyi hatósági eljárás illetéke 120 8.1.3. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások illetéke 121 8.2. Költségmentesség, illetékmentesség 121 a társadalmi szervek alanyi költségmentességének feltételei - tárgyi költségmentesség alkotmányos jogok érvényesítése esetén 9. Áttekintés 123 A szövegben használt jogszabályrövidítések táblázata 127 Irodalomjegyzék 29 Iratminták 131 Tárgymutató 139