Kossuth Lajos és az irodalom

ELŐSZÓ Mindig érdekes és gondolatébresztő feladat nagy politikusok, államférfiak irodalmi műveltségének, ízlésének, esztétikai felfogásának vizsgálata. Az osztályhelyzet tetteket meghatározó, a politikai cselekvés hajtóerőit, indító okait végső soron eldöntő funkciója mellett, vagy jobban mondva: azon belül, el nem hanyagolható szerepe van a kultúra, a művészet, az irodalomember- és jellemformáló hatásának, még akkor is, ha ez a hatás többnyire csak áttételeken keresztül, nem közvetlen formában nyilatkozik meg a cselekvés gyakorlatában. De különleges jelentősége van e kérdés felvetésének és elemzésének egy olyan államférfi esetében, mint amilyen Kossuth Lajos, akinek nevével, tevékenységével elválaszthatatlanul összeforrt a magyar XIX. század története, akinek alakja már életében a szabadság fényes szimbólumává vált. Kossuth mélyen átélte a nemzet sorsát, világosan látta a történelmi fejlődés által napirendre tűzött feladatokat; volt ereje és képessége, hogy a nemzet vezérévé emelkedjék az ország függetlenségéért és polgári átalakításáért vívott harcban. Teljes emberségét, tudásának és tehetségének egész gazdagságát belevetette abba a hallatlanul sokrétű tevékenységbe, melynek minden mozzanata, minden rezdülete a független és megújult haza szolgálatára irányult. A nagy cél a megvalósításhoz szükséges eszközök sokoldalúságát kívánta meg; így többek között az irodalom sajátos lehetőségeinek, már számtalanszor igazolódott hatásának felhasználását is. Ezen a ponton aztán Kossuth irodalommal kapcsolatos nézetei messze túlnőnek az egyén még oly érdekes, de mégis egyéni problematikáján; az egyesben rejlő általános nála sajátos jelleget kap: a nagy történelmi alak és a kora társadalmának egésze közti összefüggés, megszakítatlan kölcsönhatás nemcsak a politikusok és a politikai élet, hanem Kossuth irodalmi nézetei és az irodalmi élet szerves kapcsolatát is jelenti.