Közgazdaságtan és operációanalízis

Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákat tartalmaz. TARTALOM Előszó az első kiadáshoz 15 Előszó a második kiadáshoz 17 Az optimálás analitikai eszközei Az optimálás és egy példa a raktárkészlet-elemzésről 21 Az optimálás mint alapvető szempont 21 Az optimálási elemzés az operációkutatásban 22 Az optimalitás szerepe a gazdasági elemzésben 23 Egy egyszerű raktárkészlet-probléma mint példa 24 A költségfüggvény meghatározása 26 Az optimalitási számítás 27 Egy kevés elemi matematika 31 A függvények 31 A meredekség 32 Lineális és más egyszerű egyenletek 33 A hatványkitevők definíciói és kezelésük alapszabályai 36 Logaritmusok 38 A szumma jelölés 39 Határelemzés 41 A marginális gondolkodásmód és a döntés logikája 41 Az erőforrások elosztására vonatkozó táblák 42 Az összes, az átlag- és a határértékek aritmetikai összefüggései 44 A határelemzés geometriája. Az összes x görbe 46 A határ x és az átlag x görbe 48 A határelemzés és az állandó költségek 52 Az átlag- és a határadatok az üzleti gyakorlatban 55 Az átlagértékek mint a határértékek megközelítései 57 Az optimalitás elsőrendű és másodrendű feltételei 59 Globális, helyi és sarokmaximumok 60 A másodrendű feltételek és a stabilitás 63 Maximálás, minimálás és elemi differenciálszámítás 65 A differenciálszámítás és a határelemzés 65 Differenciálási szabályok 68 Geometriai értelemzés - az elsőrendű maximumfeltétel 74 A nem differenciálhatósággal és a változók korlátozott értéktartományával kapcsolatos problémák 76 A maximálás és a minimálás másodrendű feltételei 79 Helyi és globális optimumok 82 Maximálás a többváltozós összefüggésekben: parciális differenciálás 83 Feltételes szélső értékek - Lagrange-féle szorzók 87 A differenciálszámítás néhány gazdasági alkalmazása 93 Lináris programozás 98 Egyes szokásos programozási problémák 98 A programozás jellemzői 104 Algebra és geometria 109 Maradékváltozók, lehetséges megoldások és bázismegoldások 112 Az alaptétel és a szimplex módszer 115 A kiinduló bázismegoldás. Transzformációs eljárás 119 Különleges transzformációs szabályok 122 A generáló elem kiválasztása 124 Egy szemléltető példa 127 A kiinduló bázismegoldás és módosított program 130 Dualitás 136 A duális probléma 136 A duális probléma gazdasági értelmezése 140 Néhány dualitási tétel 144 A dualitás és a decentralizált döntés 149 A primális és duális programok megoldása 151 Függelék. A dualitási tételek levezetéséről 157 Nem lienáris programozás 165 Algebrai jelölések és példa 165 Geometriai ábrázolás, nem lineáris korlátozó feltételek 166 A nem lineáris célfüggvények geometriája 168 Konvex és nem konvex tartományok 170 Konkáv és konvex célfüggvények 172 A nem linearitások és a lineáris programozás alaptétele 175 A nem lienáris számítások módszerei 178 A Kuhn-Tucker-tételek 182 Egész számú programozás 186 Problémák, ahol a nem egész számú megodásoknak nincs értelmük 186 A nem konvex lehetséges tartományokkal kapcsolatos problémák 188 Növekvő hozadékok. Az állandó költségek problémája 190 A megoldás módszere 193 Az egész számú programozás számításának szemléletető példái 198 A duális árak és a marginális értékelés 204 Mikroökonómiai elemzés A kereslet elmélete 209 A keresleti görbék 209 Az eltolódó keresleti görbék, a keresleti függvények 210 A rugalmasság a kereslet alkalmazkodásának mértékek 213 A rugalmasság mértékének tulajdonságai 217 A kereslet hasznossági elemzése 222 A közömbösségi térképek. Ordinális és kardinális hasznosság 225 A közömbösségi görbék tulajdonságai 228 Áregyenesek. A fogyasztói jövedelem és az árak 231 A fogyasztói egyensúly 234 A fogyasztó reagálása az ár- és a jövedelemváltozásokra 236 Jövédelmi és helyettesítési hatások. A Slutsky-tétel 239 A tapasztalati preferencia 242 A tapasztalati preferencia és a reáljövedelem indexszámai 248 A keresletelemzés elemi matematikája 251 Az n árura vonatkozó Slutsky-tétel és a tapasztalati preferencia 253 A keresleti függvények empirikus meghatározása 256 Miért alkalmazzunk keresleti függvényeket 256 A kereslet meghatározása interjúk segítségével 257 Közvetlen piaci kísérletek 259 A szokásos statisztikai módszerek 261 Fontos változók elhanyagolása 264 A kölcsönös korrelációban levő változók felvétele 266 A szimultán összefüggések problémája 267 Az azonosítás (identifikáció) problémája 268 A legkisebb négyzetek módszerének alkalmazása esetén keletkező torzítás a szimultán egyenletrendszerekben 276 Befejező megjegyzések 278 Függelék. Megjegyzések az azonosításról és a szimultán egyenletek becsléséről 279 Néhány tétel az azonosításról 279 Kritériumok a szimultán egyenletek becslésére szolgáló módszerek értékelése 284 A maximum-likehood módszer általános leírása 286 A teljes információn alapuló maximum-likelihood módszer előnyei és hátrányai 289 Strukturlális egyenletek és redukált egyenletek definíciói 290 A redukált forma módszere 291 A korlátozott információ módszere 294 Az instrumentális változók módszere 294 A kétfokozatú legkisebb négyzetek módszere 297 Termelés és költség 300 Termelés, ráfordítások és kibocsátások 300 A termelési függvény 301 Az egymáshoz viszonyított ráfordításszintek és a termelés 303 Csökkenő hozadékok 304 A volumen hozadéka 306 A termelési közömbösségi görbe elemzése 309 Áregyenes és növekedési út 311 Lineáris homogén termelési függvények 313 A költséggörbék levezetése 314 A hosszú táv és rövid táv definíciója 315 A hosszú távú és rövid távú átlagköltség 316 A termelés elméletének elemi matematikája 318 A lineáris programozás és a termelés elmélete 323 Miért vizsgáljuk át újra a programozás alapján a termelés elméletét? 323 Egy alternatív lináris programozási diagram 325 Szemléletető példa 325 A lehetséges tartomány 326 Egy eljárás ábrázolása 327 Termelési és közömbösségi görbék; szerkesztésük 329 A közömbösségi görbék egyes tulajdonságai 333 Nyereségközömbösségi görbék 337 A programozási probléma grafikus megoldása 339 Alternatív megoldástípusok 342 Költséggörbék a lienáris programoásban 344 A ráfordítások határterméke, összes terméke és átlagos terméke 348 Összefoglalás 350 A vállalat és céljai 352 A vállalat alternatív céljai 352 A nyereséges maximáló vállalat 354 Az elemzés alkalmazása az árak meghatározására és a költségváltozásokra 356 Az elemzés kiterjesztése több termék és több ráfodítás esetére 357 Az árak és a termelés meghatározása az értékesítés maximálása esetén 359 A hirdetési költség 361 A ráfordítási és kibocsátási kombinációk kiválasztása 362 Ármeghatározás az állandó költségek, valamint az adók megváltozásakor 365 A vállalat "elégedettsége" és viselkedésének elemzése 366 Számítási példák a nyereség és az értékesítés maximálására 367 Piaci struktúra, ármeghatározás és termelés 370 A piaci struktúrák osztályozása 370 A nyereséget maximáló versenyző vállalat 372 Egyensúly a szabadversenyes ágazatban 375 Néhány megjegyzés a kínálati görbéről 378 Teljes monopólium 379 Monopolisztikus verseny (a termékek differenciálása) 380 Monopszónium 383 Megjegyzések az árrétegző monopóliumról 384 Kétoldalú monopólium 385 Oligopolisztikus kölcsönös összefüggés 388 Az oligopolisztikus megegyezések stabilitása. A szakadásos keresleti görbék 391 Reakciógörbék és az oligopolisztikus ármeghatározás 393 A monopólium, a duopólllium és az árrétegző monopólium elemi matematikai analízise 395 Az általános egyensúly és a pénzelmélet 400 A helyettesítő és kiegészítő javak kölcsönös összefüggése a gazdaságban 400 Az általános egyensúly egyenletei 401 A felesleges egyenlet, a Walras-törvény 402 Buktatók az árszint meghatározásában 404 A reális egyenleg effektusa 409 Komparatív statika és az általános egyensúlyi elemzés 411 Optimális készpénzegyenlegek 412 Az általános egyensúly és a jóléti közgazdaságtan 419 Az erőforrások elosztása és az általános egyensúly 419 Az erőforrások optimális elosztásának marginális szabályai 420 A termékek optimális elosztása a fogyasztók között 422 Az erőforrások optimális felhasználása adott termelés előállításához 424 Az optimális termelési szintek marginális szabálya 427 Az optimális árrendszer 428 Teljes szabad verseny és monopólium 431 Központi tervezés központi irányítás nélkül 433 A termelés és fogyasztás külső megtakarításai és többletköltségei 437 A jóléti közgazdaságtan néhány alaptétele 439 A jólétre vonatkozó megállapítások kritériumai 443 Egy tétel a demokratikus csoportdöntésekről 450 Befejező megjegyzések 453 A jövedelemelosztás elmélete 456 A fix kínálatú ráfordítások 457 A visszahajló kínálati görbék 458 A munkakínálat intézményei. Keynes hipotézise 461 A szakszervezetek mint monopóliumok. Az alternatív szakszervezeti célok 462 A ráfordítások kereslete. A határtermelékenység 465 A heterogén ráfordítások kereslete, különbözeti járadékok 469 Összefoglalás. Egy jövedelemelosztási elmélet körvonalai 471 Makroökonómiai jövedelemelosztási modell 472 A bérhányad állandósága 475 A betudási vita 477 A tőke elmélete 481 A tőkeelmélet kezdetei 481 A "tőke" és a "beruházás" jelentése 482 Bevezetés a neoklasszikus kamatelméletbe 484 A tőkeerőforrások kínálata. Az időpreferencia 485 A tőkeerőforrások kereslete. Termelési körutak 488 Kitérés a Marshall-féle kamatelméletre 491 Kísérletek a tőke mérésére. Az átlagos periódusok 493 Az egy időpontbeli ráfordítás és az egy időpontbeli kibocsátás esete 495 A diszkontálás és a jelenlegi érték 498 Folyamatos kamatozás és diszkontálás 500 A diszkontálás és a kamatláb értelme 502 A beruházás optimális hossza. A Jevons-féle képlet 504 Komparatív statika, a kamatláb változásának hatásai 505 Komparatív statika, a Ricardo-effektus 509 A tőkeköltségvetés elkészítése 512 A beruházás meghatározóinak általános tárgyalása 513 A szokványos beruházási kritériumok. Bevezető megjegyzések 515 A megtérülési idő 517 A beruházás határhatékonysága 518 A diszkontált jelenlegi érték szemben a határhatékonysággal 519 A diszkontált jelenlegi érték kritériuma használatának szemléltető példája 525 Az oszthatatlanság, a kölcsönös összefüggés és a tőke korlátozott mennyiségéből adódó problémák 528 Kockázat és beruházási döntés 534 A beruházások finanszírozásának alternatív módszerei 542 Az optimális pénzügyi politikáról 547 A tőke költsége 553 Befejező megjegyzések 556 Függelék. Példa a valószínűségszámítás alkalmazására 557 Új eredmények a matematikai közgazdaságtan területén Az input-output elemzés 563 A gazdasági probléma és a feltételezések 563 Matematikai alapok 565 Dinamizált input-output modell 568 Az input-output elemzés néhány tétele 570 A tevékenységelemzés és az általános egyensúly 577 Egzisztencia és unicitás 577 Az egzisztencia bizonyítása 579 Az unicitás bizonyítása 583 A növekvő gazdaság Neumann-féle modellje 586 A tevékenységelemzés és a jóléti közgazdaságtan 589 A duális árak és a decentralizált döntés 595 Az egész számú programozás és a jóléti közgazdaságtan 596 A Neumann-Morgenstern-féle kardinális hasznosság 602 Haszon, kockázat és a játékelmélet 602 A mérőszámok osztályai és információtartalma 603 Egy N-M index konstrukciója 607 Várt haszon és várt eredmény 609 Az előrebecslés pszichológiai előfeltételei 612 A Neumann-Morgenstern-féle kardinális hasznosság és a neoklasszikus hasznosság 614 Függelék. A pszichológiai előfeltételek és az index 616 Játékelmélet 622 A versenytársak döntéseinek figyelembevétele 622 A zérusösszegű kétszemélyes játék 623 A maximin és a minimax stratégiák 625 Egyensúlyi pontok (nyeregpontok) 625 Az egyensúlyi pontok geometriája, a nyeregpontok 628 Eredménymatrixok egyensúlyi pontok nélkül 630 Kevert stratégiák 631 Az optimális kevert stratégiák és a nyeregponttétel 633 Stratégia. Egy játék extenzív és normális alakja 636 Kétszemélyes nem konstans összegű játékok 637 Az n személyes játék. Néhány fogalom 640 Döntéselmélet 647 A döntéselmélet tárgya 647 Egyes javasolt döntési szabályok 649 A döntési szabályok geometriai értelmezése 657 Axiomatizálás 661 A Neumann-Morgenstern-féle hasznosság és a Bayes-féle kritérium 662 A döntéselmélet és a statisztika alapjai 666 Utóirat a számológépekről Megjegyzések az elektronikus számológépekről 671 A gépi számításra alkalmas problémák 673 A számológépek alkotórészei, típusai és ára 676 A programozási nyelvek, fordító programok (compilerek) és más segédeszközök 681 Hogyan működik a számológép? 685 A feladatok megoldása Névmutató Tárgymutató