Krzysztof Szydlowiecki kancellár naplója 1523-ból

A magyar történeti kutatás már a korai időszaktól, azaz a 19. század utolsó harmadától kezdve számontartotta Szydłowiecki kancellár naplóját. Teljesen érthetetlen, hogy az 1870-es évek óta ismert kézirat és a Magyarországon hozzáférhető teljes szöveg birtokában a gyakori idézgetés közepette senki nem szánta rá magát akár a latin szöveg közlésére, akár egy teljes magyar fordítás elkészítésére. Sajnálatos ez magyar vonatkozásban annál is inkább, mert a Mohács előtti Magyarországról ilyen részletes, alapos beszámolót egy alapvetően hazai-nemzetközi vonatkozású eseményről nem ismerünk. Még inkább érdekessé teszi a forrást az a nemzetközi vonatkozású információs része, amiről szinte egyetlen szó sem esett. A napló tanulmányozása azt is világosan megmutatja, hogy az európai hatalmi harc fő iránya - a Habsburg-francia viszály - által megosztott európai hatalmak figyelméért és segítségéért mindent elkövetni akaró kísérletről van szó ezen összejövetel esetében, ahol pápai támogatással a magyar-lengyel igyekezet nyugat-európai támogatást szeretett volna elérni Ferdinánd főhercegen át V. Károly császártól. De a térség gondjai a fenyegető török veszéllyel együtt nem igazán bírtak döntő súllyal a nyugat-európai hatalmi harcban, így az itteni érdekek - a komplex lengyel-orosz-török-tatár-moldvai-magyar-cseh-osztrák-velencei stb. relációval együtt - helyi problémának számítottak. Ez mai napig megszívlelendő tanulság. Hiába hivatkozik minden fél arra, hogy itt az egész kereszténység érdekeiről van szó, az egyes országok, uralkodók saját érdekeiket helyezték előtérbe. Ezt nem is nagyon lehet felróni nekik, mert ez az időszak az önálló nemzetek kialakulásának kezdete és az egyéni sajátosságok meghatározó szerepe ekkor kezd lassan érvényre jutni. A naplóban olvasható nemzetközi konferencia résztvevői európai szintű külpolitikai, illetve konkrét katonai tervekről tárgyalnak. Hogy az ott vázoltakból és eltervezettekből nem lett semmi, az nemcsak a résztvevők akaratán, vagy gyengeségén múlott, hanem azokon is, akik nem voltak ott - és akik nélkül az európai ügyekben nem lehetett dönteni (pl. a franciák, Velence, a német rendek stb.) Másrészt az egész európai politikai, gazdasági helyzet egy ilyen egyeztetésnek nem kedvezett, az objektív adottságok pedig eleve kizárták katonai szempontból is az itt tervezett óriási hadjárat megindítását a török ellen. A forrás különleges értékét jelenti az, hogy nemcsak a mintegy két hónapon át tartó nyilvános tárgyalássorozat pontos, részletes dokumentumát őrzi, hanem a háttérben folyó két vagy többoldalú, különleges titkos megbeszéléseket is